Megjelent a Modern Warfare 3, ujjonghat minden kedves kis virtuális Rambo. Ezen alkotás már a Call of Duty sorozat 8. epizódja és persze ezt is – mint az összes előzőt – hatalmas hype előzte meg. Én személy szerint már a Call of Duty 3-ra sem emlékszem (volt egyáltalán ilyen?), lemaradtam valahol a 2. rész Sztálingrádos pályaszakaszán. Azóta meg már PC-m sincs szóval tulajdonképpen esélytelen, hogy én valaha is a jövőben Call of Duty-ra adjam a fejem. De néhány szerencsés kiskatona abban a kiváltságban részesülhetett, hogy a premier napján vehették át kedvenc sorozatuk legújabb részének egy-egy példányát. A videó alapján színes népség volt jelen. A Sátán Földi Helytartója 00:55-től lép a képbe – ha nem jutott volna neki egy példány a játékból, ma már valószínűleg arra ébredtünk volna, hogy mindent lángtenger borít és az Apokalipszis négy lovasa a legközelebbi 576 Kbyte üzletet ostromolja. Priceless még a videó vége felé látható gyermek aki a legelsőként léphetett a boltba és vehette át a leges-legelső példányt (meg valami magazint). Az interjú alatt szegényke a könnyeivel küszködött, de annyira édes, hogy menten megzabálom! Aztán a videó végén ott van még a ''Tescoban 1300 Ft akciósan'' szerű ingben feszítő Apuka is aki nagyon lágy szívű, hiszen másnapra szülői igazolást ír majd gyermekének, nehogy a Modern Warfare 3 miatt be kelljen már menni a suliba. Hát ja. Minek is…

Kérdésünk: Ti lógtatok már a suliból valamilyen játék miatt?

Elindult hát zeneajánló rovatunk (bővebben >ITT<), fogadjátok tőlem nagy szeretettel az első albumot. Tudjátok, hogy ajánlókat írhattok Ti is, akár komment, akár e-mail formájában. Várjuk őket érdeklődve. Most pedig következzen végre az album:

Klaxons: Myths Of The Near Future

Kiadás éve: 2007

Kiadó: Polydor

Műfaj:

• Dance-punk
• Indie rock
• New rave
• Alternative dance

Letöltés: >ITT< ("Nem lopnál autót, nem lopnál táskát, nem lopnál tévét…")

A Klaxons-ról már írtam korábban is, méghozzá az évösszegző, top10-es zenei listámnál. Teljesen random választottam most ezt az albumot rovatnyitónak, egész egyszerűen csak azért, mert nagyon sokat hallgattam anno, és még ma is fenn van a lejátszómon. Nem is okvetlenül. A londoni együttes első albumát az a James Ford dirigálta aki mögött olyan nevek állnak, mint a Simian Mobil Disco, vagy az Arctic Monkeys. Szokás a new rave jelzőt rájuk aggatni, pedig ezt csupán ők maguk találták ki viccből – a Klaxons annyira széles skálán mozog zenei stílusok szempontjából, hogy lehetetlen őket komolyabban beskatulyázni valahová. A dalszövegek szürrealizmusból, mágikus realizmusból és sci-fi/fantasy ikonográfiából, Burroughs-, Ballard-, Aleister Crowley- és Alfred Jarry-művekből merítenek, és olyan előadók voltak nagy hatással rájuk, mint David Bowie, Brian Eno, a Franz Ferdinand, vagy a minden indie-zenekarnak alapként szolgáló Blur. A dalok mind-mind nagyon jól hangszereltek, és slágeresek. Nem csoda, hogy 2007-ben majdnem minden lehetséges díjat elvittek a különféle zenei rendezvényekről, és a legtöbb online, vagy offline szaklapban előkelő helyen végeztek az év végi összesítésben, ami nem is olyan meglepő, hogyha tudjuk, hogy abban az évben az egyik legbriliánsabb lemezt hozták össze. Szerintem az egész album egy nagyon színes, ezernyi helyről merítő, kozmikus utazás a világűrben, merőben új, ismeretlen világokat feltárva, és tökéletes választás annak, aki nem csak hallgatni szeretné a zenét, hanem mélységeiben megérteni is.

Továbbra sem csendesedett el minden a hazai ufo-észlelések körül. Nem is olyan sokkal a Kálmánnal készült interjú után kaptuk az információkat, miszerint a már sokszor emlegetett, szinte hang nélkül tovaszálló repülő csészealj újból feltűnt, ezúttal már Budapesten. Mivel Kálmán elmondásai alapján szinte borítékolható volt, hogy az idegen lények a főváros felé veszik az irányt, nem is annyira meglepő tény az, hogy pontosan 5 nappal a zala megyei kis községben történt „landolás” után, már egy belvárosi panellakás 3. emeletén is megjelentek eme fura idegen lények. Egy 18 esztendős fiatalember, bizonyos Sanyi az észlelője a mostani történetnek. Mikor az információk befutottak hozzánk, azonnal pattantunk is az agyi-mobilba, és meg sem álltunk a helyszínig. Ott már fotósok, és újságírók hada tolongott – egymás hegyén, hátán álltak a különféle tévés műsorok riporterei. Szerencsére nekünk nem kellett végigállnunk a sort, hogy beszélhessünk Sanyival – mégiscsak protekciónk van, na. A lakás tiszta és rendezett volt, mindenhol pedáns rend uralkodott. Sanyi a bátyjával, és a szüleivel él itt – jelenleg még iskolába jár, jövőbeni tervei közt szerepel még az egyetem, és hogy egy saját kocsit vegyen magának. Ezeket mind-mind az anyukájától tudtuk meg, aki már az ajtóban „letámadott” minket, és sokat mesélt. Miután jó gyerekekhez méltóan megettük a kókuszos sütit, és megittunk hozzá egy nagy pohár tejet (más választásunk úgysem volt), végre leülhettünk Sanyival, és megkezdhettük a villáminterjút:

Új Rajcraft karaktert láthatunk! Katt a képre, a nagyobb képért!

Jajj, egyre jobban fáraszt...

Katt a képre a nagyobb képért!

Mindannyian észrevettétek, hogy a RAjizmus egyre jobban erősödik.
Értve erre a Romasopp, és száz meg száz kiegészítője, valamint az új tantárgyat.

Nos, a rajisták elkészítettek egy World Of Rajcraftnak nevezett játékot, (híresebb nevén WOR) aminek akkor a sikere lett, hogy hamar lekoppintotta egy játék cég. A koppintás neve: World of Warcraft (alig ismert nevén WOW).

A játékot egyenlőre nem sikerült megszereznem, és csak ezt az egy karaktert láttam. Ha ti találtok (romasoppoltok) még karaktereket, küldjétek be nyugodtan.

"Igen anyu mindjárt megyek , csak szintet lépek."