Tegnap este már kikerült a blogra a 2011-es év egyik legmegbotránkoztatóbb zenei klipje (>ITT<), ma este pedig jöjjön a szerény véleményem szerint kategóriagyőztes londoni Is Tropical együttes The Greeks című alkotása. Az élő szereplőkkel felvett, jelentős részben azonban animációs klipben gyerekek gyilkolásszák egymást egy csendes kis kertvárosban. Ömlik a vér, robbannak a kukák, centikről lövik fejbe egymást és torkokat vágnak el egyetlen mozdulattal, és bár láthatóan mindez csak játék, ami azonnal félbeszakad, ha Anyu az asztalra teszi az ebédet, azért összességében igencsak durva, ugyanakkor roppant szórakoztató is egyben. Ritkán látni ennyire meglepő, ötletes, hatásos és ugyanakkor szórakoztató alkotást. Lessétek meg magatok is:

Számtalan képgyűjtemény volt már az oldalon, majdnem mindenféle témát érintve. Volt már poénos, szürreális, régi fotókból összeállított, ünnepi, sci-fi és fantasy egyaránt. De talán olyan, amilyen most következik eddig még nem volt. Nem igazán vagyok aktív mostanában. A vizsgaidőszak közepén járok, ha akad egyetlen szabad percem is, később arra is kitalálnak valami programot ergo addig amíg le nem zajlanak a vizsgák, biztosan nem ontom majd magamból a posztokat. Kicsit furcsa, hogy decembert írunk és eddig még hűlt helye a hónak. Nemhogy az országban nincs rendben semmi (erről volt a minap egy vitaindító poszt >ITT<) hanem összességében a világban nincs rendben semmi. Ez a globális felmelegedés, meg klímaváltozás, meg egyebek teljesen kikészítették a bolygót de mint sok egyéb másra, úgy erre is csak akkor fog ráeszmélni az emberiség amikor már túl késő lesz és mondjuk egyszerre kapunk annyi természeti katasztrófát a nyakunkba mint amennyi összesen volt az utóbbi száz évben. Persze ez az aktivistákon kívül nem sokakat érdekel. Amíg van biztos állásunk, pénzünk, családunk és internet hozzáférésünk addig 85-90% pont magasról tesz a jéghegyek olvadására, meg a pusztuló állat és növényfajok védelmére. De egyszer mindennek vége szakad. És mikor az utolsót üti majd a Föld órája, akkor lehet tanácskozni, hogy mit hogyan kellett volna. De hol van az még? Mi már úgysem éljük meg. A következő poszt eléggé eltérő lesz a többitől, mind témájában, mind képi világában. Csakis fekete-fehér képek szerepelnek majd. A tematika pedig könnyedén kitalálható a poszt címéből. Ne kérdezzétek, hogy jött a téma – egyszerűen ez érdekel engem manapság. Évekre vagyok én még a családalapítástól de jelenleg valahogy ez jobban leköt mint a különféle reality műsorok kielemzése, vagy a média szidalmazása. Lassan de biztosan készülget továbbá az év végi Top10-es értékelő poszt is az idei év zenei és filmes felhozatalából (kiegészítve egy harmadik kategóriával amihez két olvasónkat kértem fel), és még két hosszabb, fiktív sztorin alapuló irományt biztos közzé teszek szilveszter előtt. Most egy ilyen ''kevésbé megszokott'' képgyűjteményt láthattok, akit érdekel az úgyis kattint, akit pedig nem, az várja meg nyugodtan a következő posztot.

Nézelődtem a youtube-on, hogy keressek magamnak néhány feldolgozást, amikor véletlenül megtaláltam a posztban szereplő bandát, akik a Still Pending nevet viselik. Azóta már tinédzserek lettek ők is, de amikor ezek a felvételek készültek, akkor még a heréjük se volt leszállva, szóval szerintem nagyon viccesek. Néhány videót válogattam tőlük nektek.

Green day - Basket case

Új igazgató érkezett a Hannoveri iskolába. Az iskola kapujában lelkes kisdiákok várták az aranyosan mosolygó igazgató bácsit. Félve simították végig a csillogó autót, amivel begördült a kapun.

Egyszer volt, hol nem volt, egy ici-pici Lencsi lány… éldegélt Alsónádapátimellékbüdösbügyök putri telepén. Kislány korában búcsúkor többször is elnyerte a "falu pujaricája" címet. Szeretett enni, enni, de főleg enni szeretett…

Regelve vagyok 4-5 társkeresőn, de gondoltam keresek, olyat ahol van egy bizonyos célcsoport. Először egy időseknek szólót kerestem, de rátaláltam a tinirandi.hu-ra.
Az adatlapom szerint én egy 15 éves lány vagyok és szüzességem elvesztése miatt vagyok jelen az oldalon (gondoltam sokan kapnak erre, hát így is történt). Saját arcképpel nyomulok (mert egyszerűen gyönyörű vagyok^^), úgy sincs itt egy ismerős sem-gondoltam én naiv. Annyi itt a helyi hülye…
Írt nekem egy 15 éves srác, hogy segítene elveszíteni a szüzességem. Igen, egy 15 éves gyerek hiszi magáról, hogy nagy tapasztalata van a lányok terén. Persze tájékoztattam, hogy szerény véleményem szerint túl fiatal a szexhez (az én nickem a szürke folt-gyengébbek kedvéért):

Olyan "weszélyesek", hogy már a kamera is önmagától homályosodik :P
A minimál romashopp-al megküldött "Káté"-t meg még be is oltják. Katt a Folytatásra!

Köztudott tény, hogy az intelligensebb, vagy csak annak vélt, állatok, képesek bonyolultabb kommunikációt lebonyolítani. A delfinek, vagy akár a kutyák, simán eldumálgatnak egymással. Természetesen, nem olyan nagy a szókincsük, mint a miénk, de nem verbális jeleket alkalmazva tuti meg tudják beszélni, hogy mennyire dögös a szomszédban lakó nőstény eb. Néha jó lenne az ilyeneket érteni. Hogy mit gondolhatnak azok a lények, akiket nem értünk meg, és feltételezhetően soha nem is fogunk megérteni. Igen, mint Dr. Dolittle!
Hasonlóak a gyerekek is. Nem értjük mit gagyognak, esetleg csak sejthetjük. Ugyanakkor tuti, hogy szerintük értelmes amit mondanak nekünk, csak mi vagyunk bénák, amiért nem tudjuk a saját nyelvünkre formálni az övéket. Két opció van.

Egyik, mikor már valamennyire tudnak beszélni, de teljesen máshogy mondanak ki szavakat, mint ahogy kéne:

Este sírnak, reggel sírnak, délben sírnak. Kajálnak, alszanak, finganak, bekakilnak és még többet sírnak. Áldás egy gyerek, az tuti. De milyen nehéz is bánni velük. Régebben adtak a gyerkőcnek egy pálinkával átitatott kenyeret, aztán csöndben maradt pár órára. Ma már ilyent nem lehet tenni sajnos. Nézzük mit is kezdhetünk velük, amikor csöndben sörözni akarunk focimeccs közben és a gyerek nem hagy minket békén.

1. Dobjuk el a fenébe:

2. Ragasszuk fel valahova, messze tőlünk:

Barney megtanítja a gyerekeket fogat mosni.

Tipikus: