Elég régen jelentkeztem már zenei témájú posztal - legutoljára még Győzikét veséztem ki (persze csak írott formában) - és tudom, hogy soronkövetkező alanynak is a megasztáros Király Viktort ígértem, de ezen most változtattam. Nemrég egy üzletközpontban akadt a kezembe a Csillag Születik tavalyi szériájából megismert SID zenekar "Ez itten kérem Magyarország" című lemeze. Nem meglepő dolog, hogy egy, a döntők során kirostálódott énekes/zenekar lemezszerződést kap a verseny további alakulásától függetlenül - hiszen egy-egy ilyen tehetségkutató nem éppen kevés embert vonz a tévéképernyők elé időről-időre, miáltal az országos hírnév máris boritékolható. A kiadók pedig kapva-kapnak az alkalmon, rőgvest stúdióba is küldik az énekest (jelen esetben zenekart), hiszen minden bizonnyal jó bevételt jelent majd nekik - mégiscsak hétről-hétre több százan küldtek SMS-szavazatokat kis-kedvenceikre a továbbjuttatásuk érdekében. A lemezeladások egész biztosan nem kevés pénzt fialnak majd (csak zárójelben jegyezném meg, hogy a szintén tavalyi széria "ezüstérmes" kiscsillagja, Vásáry André a döntő után már túl van 2 lemezen is). Ha egyszer egy gépezet beindul...

Ezúttal tehát a SID zenekart veszem egy kicsit górcső alá. Rövidre fogom, ígérem, nem írok regényt és nem fogom a sárba sem tiporni őket - egyszerűen csak kifejtem a véleményemet egy hazai pop-zenekarról a tőlem megszokott stílusban.