Szevasztok. Nem sok poszt volt nyár óra az oldalon, ez tény. Voltak szerkesztőink akik próbálkoztak posztolni, de egy fecske sajna nem csinál nyarat. Most páran összefogtunk, és szeretnénk újraindítani az Agyiszint blogot. Szerda Úr, a „Mennyi pénz kell az esti csajozáshoz?” és a „Szíveslátás-vendéghányás" blog szerkesztője is besegít nekünk. (Innen is csókoltatjuk őt <3.) Igyekszünk minél több igényes poszttal szolgálni, és persze még több olvasót idecsábítani. Ezzel együtt most kiírnánk egy szerkesztőfelvételt is. Nagyon szívesen látunk mindenkit, de kérjük, hogy lehetőleg csak az jelentkezzen, akit nem kell baszogatni azért, hogy posztoljon. Posztanyagokat, jelentkezéseket, ötleteket szívesen várunk a [email protected] e-mail címre. :) Nemsokára jelentkezünk.

Ui.: A posztok számához képest kurva jó nézettség volt, (napi 4-5-6 ezer) amit szeretnénk nektek megköszönni. :)

Sziasztok,

Kaptunk egy olvasói levelet pár hete, sajnos csak most volt időm foglalkozni vele, és a téma komolyságához mérten válaszolni. Először jöjjön a levél, majd a válasz, amit három részletben közölnék, hogy könnyebben átlássátok. Most jöjjen a levél:

Jó napot! Lelkes olvasója vagyok az oldalnak, és már Isten tudja mióta látogatom! Nos, mint ötletnek, szeretnék tippet adni, hogy lehetne egyszer írni a hazáról. Tudom, hogy sok honlapon/helyen olvasni erről, de ha azt az ember megnézi, inkább politika. A mai fiatalság (ahogy én látom) nem nagyon látja át így, hogy mi van, hogy van. Ezért gondoltam arra, hogy lehetne egy olyat írni, ami nem politika, és nem sovinizmus, vagy nem a gyűlölet a magja. Pusztán azt mutatná meg, hogy miért fontos a haza. Mert sajnos, ahogy írtam, manapság a globalizáció világban egyre kevesebben látják mindezt fontosnak, pedig a hazaszeretet, a nemzettudat énszerintem (és sok más épp gondolkodású ember szerint) ugyanolyan fontos, mint pl: a család.
Üdvözlettel: egy lelkes olvasó

Egy lelkes olvasóhoz:

Magyarország. Próbáljuk meg úgy szemlélni, hogy levesszük a rózsaszín szemüveget, eldobjuk a hangzatos, ám sokszor üres jelszavakat. Ez az az ország, ami tele van vagy hazaárulókkal, vagy magyarabbakkal a magyarnál, pedig ez nem így működik. Ez az az ország, ahol sokszor megelégszünk a középszerűvel, pedig kitolhatnánk a maximumig. Lehet, hogy disznóság, amig most mondok, de ez az az ország, ahol a hőbörgést azonosítani lehet a nemzettudattal, hazaszeretettel. Nem is az a baj, hogy lehet, hanem az, hogy meg is teszik. Minden nap. Nincsen olyan, az országról szóló felvétel, dal a különböző videómegosztókon, ahol ne fröcsögne valaki egy olyan dologról, amihez köze sincs. Három részletben gondoltam ezt a posztot, szombatonként mindig másokat szólítva meg a végén pedig egy összegzést adnék. Kezdjünk is bele:

Ma este egyik olvasónk, név szerint Róó gondolatait olvashatjátok. Megígértem neki, hogy ha "megüti a mércét" mindenképpen publikálom. Valóban összeszedett írás lett. Elég érdekes, megéri elolvasni és persze egy véleményt is meg lehet fogalmazni. Válaszolni nem igazán akartam erre, saját magában is megállja a helyét, "magyarázat" nélkül is. Több dolgot nem is fűznék hozzá, jöjjön az iromány:

Dilemma

 Fura, s hirtelenjében szinte égető érzés volt, ahogy a levegő légcsövében áramlott. A széllel szálló por köhögésre késztette, ahogy pedig engedett, szemeit is kitárta. Ott, abban a pillanatban vakítóan hatott környezetének fénye; várta már, hogy ismét barátai szemébe nézhessen, hogy folytathassa azt az életet, amit megszokott, amit szeretett, amit egészen addig élt.

Ezek a posztok eddig is elég népszerűnek bizonyultak, sajnos mostanában nem igen voltak itt fellelhetőek,  ezért úgy gondoltam közlök pár darabot ízelítőnek. Itt egy adag Szovjet-Oroszországi régi fénykép, remélem "tecik":

A legutóbbi rész is tetszett nektek, így úgy gondoltam, hogy írok pár dologról ma is, mert van miről beszélnünk még. A mai téma mi mással is lehetne kapcsolatban mint az aktuális ünneppel, és még, egyéb itt fel nem sorolt dologgal. Oldalakat tudnék írni arról, amit látok ilyenkor, az emberek viselkedéséről, de kímélem a napi hajtásban megfáradt szemeitek, ezért ezt is összefoglalom pár bekezdésben. Bocs, ha néhol ugrálnak a gondolatok.

.

Pár kép a pénteki buli után, lazításképp. A legutóbbi hasonló poszt itt található. Jó szórakozást hozzá, több kommentárt nem igényelnek.

Újabb adag, ám most sem megszokott képek gyűjteménye. Ez más lesz mint a eddigiek, nem azon volt a hangsúly, hogy "csak" érdekes és elgondolkodtató legyen. A legutóbbi sorozat itt található! Jó "szórakozást" hozzá, ha tetszik mindenképpen lesz még ilyen jellegű is.

Képek, amelyek igazán elnyerték a tetszésem. Néha sokkal több van egy-egy alkotás mögött, mint elsőre látszik.... Jó szórakozást hozzá!

Üdv!

Legutóbbi hosszabb posztomban említettem, hogy szívesen várok olvasói leveleket, hiszen fontos, hogy ti is hozzászóljatok a témákhoz. Az első levél redstar_ " tollából" való, akinek már régóta követem a kommentjeit, most is szívesen olvastam a sorait.  A válaszom a poszt második felében található, most jöjjön a levél. Érdemes végigolvasni:

Azon gondolkodtam ma, hogy filozofálni kellene már egy picit, mivel annyi megindító és szomorúságos dolog zajlik le körülöttem manapság, hogy már könyvet írhatnék róla. Viszont én NEM FOGOK mert mi a fasznak... értelme aligha lenne.

Lássuk akkor..

EZ MÁR VALAMI, TOVÁBB OLVASOM!

Bár tegnap azt írtam nincs több ilyen képekből, mégis akadt pár innen-onnan. Ezen kívül egy ilyen poszt még minimum lesz. Többet nem is kell hozzáfűznöm, jöjjön a mai adag:

Itt egy utolsó adag még mára, nem kell sokat már hozzáfűznöm, kellemes időtöltést hozzá;)

Kevesebb a groteszk, elgondolkodtató kép, de ha még kell lesz egy olyan poszt is. Az előző két részt megnézhetitek itt és itt! Nálam az első most a favorit.

Kértétek, most megkapjátok. Még több furcsaság így ebéd előtt, sokban több van mint elsőre látszik;) Érdemes végignézni, nekem a második a kedvencem. Aki lemaradt volna a tegnapiról, itt pótolhatja a hiányosságot!