Bár az Aranypart című Jersey Shore adaptációval leírták magukat nálam, még mindig tartom a véleményem, miszerint a Viasat3 a legfogyaszthatóbb az országban szinte mindenhol fogható csatornák közül. A Nyomtalanul, a Gyilkos számok, na meg az esti Jóbarátok és Két pasi meg egy kicsi kifejezetten jó, kellemes, szórakoztató műsor.

Ennek a csatornának ugye van egy Négy esküvő című esküvő-realityje, amely most a második évaddal tért vissza a képernyőre. Magát a műsort nem tartom sokra, bár az tény, hogy sokszorosan felülmúlja a TV2 műsorára tűzött összeesküvőket. Míg ez utóbbi egy az országban teljesen életképtelen formátum (Olaszországban, Spanyolországban, Indiában, Koreában, és Latin-Amerikában – ahol az esküvő fontosabb és a házasság nagyobb érték mint itthon – még elmenne), addig a négy esküvő egy kicsit közelebb áll hozzánk magyarokhoz. Bár az az első évad során is bebizonyosodott, hogy jobbára ez a műsor se több, mint a jó öreg magyar virtuskodás, hogy felvágjunk azzal, mennyi pénzt meg giccset lehet beletolni egy szimpla esküvőbe, de nyilván én gondolom rosszul a dolgot, hiszen én biztos nem vinném képernyőre a házasságkötésem...

A FOLYTATÁS ITT...

 * Utólagosan is bocsánat, hogy bepofátlankodtam, de valami módon át is kívánom szoktatni az itteni olvasóim egy részét az új blogomra (amellett, hogy továbbra is olvassák az Agyiszintet). A kommentek ép emiatt nincsenek itt engedélyezve, elég lesz nekem ott válaszolni ha átnéztek...

Üdv,
Főúr1127

Kérem szépen, van nekünk jelenleg 2 (azaz kettő) darab nagyszabású reality műsorunk (ha a Viasat3-mon lévő Aranypartot nem számítjuk mert az most fejeződött be) név szerint a ValóVilág5 és az ÖsszeEsküvők. Előbbi az RTL Klub-on szárnyal míg utóbbi értelemszerűen a TV2 saját torszüleménye.

Mivel arra gondoltam, hogy a VV5-ről majd egy közös posztban értekeznék Kultur kollégával, most az ÖsszeEsküvőkből ragadnék ki néhány arra érdemes részletet. Hosszabb elemzés is várható majd, azonban jobb ha már most felkészültök, hogy mivel is állunk szemben annak rendje s módja szerint. Tilla – aki az egyik műsorvezető, hát naná – úgy fogalmazott, hogy ez egy szofisztikált szappanopera azonban azóta már kiderült, hogy csak egy levitézlett kurvákkal forgatott trashreality amelynek minden egyes percében süt a tudatlanság a képernyőről. A produktum agya és kitalálója az a Hajdú Peti akinek ha én meglátom a jóllakott óvodás arcát, nagyjából 4 másodpercen belül elkap a hányinger. Nos, Peti nyilván unatkozott a kacsalábon forgó otthoni rezidenciájában és épp nem volt betervezve neki és kedves feleségének egy milliós tájföldi út, ezért úgy érezte neki valóságshow-t kell csinálnia. És lám, már el is készült az ÖsszeEsküvők. Amelyben 12 lányt eresztettek össze 6 pasival és mérföldkőnek szánt újításként azok drágalátos anyukáikat sem hagyták otthon, hogy a tévé előtt egye meg őket a fene, inkább beköltöztették őket is a villába (vagy mi a fene ez az építmény). Így aztán a fiúk nem csajozhatnak kedvükre, nem akaszthatják be ám akárkinek.

Ott figyel rájuk majdnem minden egyes pillanatban anyuci és ha bármi kivetnivalót talál akkor azonnal leteremti fiát, majd elmegy a konyhába paprikáskrumplit főzni. Gratulálunk Hajdú Péternek és a TV2 csapatának amiért egy ilyen műsort sikerült a világra szabadítaniuk. Persze nyilván zavarja most őket, hogy a nézettség olyan durván visszaesett (az első összefoglalót még az azzal párhuzamosan futó Fókusz is agyonverte), de ez nem is olyan meglepő azok számára akik a műsorból köbö 10-15 percet már láttak. A legutóbbi ''botrány'' ami ezen médiaszar körül kerekedett onnan származott, hogy a rezidencia egyik szépfiúja (khmm...) a zuhany alatt kiverte magának, majd a produktumot (ondó) rákente a kilincsre, hogy kis barátai véletlenül belenyúlhassanak. Micsoda elmés megoldás! És az egészet a TV2 este leadta (azóta már törölték szégyenükben), sőt fel is konferálták (Majka tette mindezt, én meg már meg sem lepődök azon, hogy az ózdi rapper most épp a TV2-nél tengődik hiszen annyi csatornát járt már be, hogy szerintem már ő sem tartja számon). Az említett recskázós mókát a Marci gyerek hozta tető alá akiről fogalmam sincs, hogy kicsoda de így első ránézésre is látszik már, hogy egy emeletes nagy faszkalap:

Ügyes gyerek. A folytatásban megszemlélhettek 2 videót (lesz ám szex is, naná) és leírom pár sorban, hogy mi a véleményem erről a műsorról. Annyit megelőlegeznék, hogy szerintem ennél szarabb produkciója a TV2-nek már régen volt (talán még a Big Brother vetekedett vele), de a bevételből a Hajdú család minden valószínűség szerint jót nyaralhat majd Korzikán, vagy Egyiptomban. Ha ott járnak, igazán megtehetnék már nekünk azt a szívességet, hogy felakasztják magukat egy-egy pálmafára. Nagyon megköszönnénk.

EZ MÁR VALAMI, TOVÁBB OLVASOM!

''Aki hülye, az haljon meg'' – tartja a mondás, de mi van azokkal akik még az átlagosnál is sokkal hülyébbek? Hát ők menjenek valóságshow-ba, ilyen egyszerű az egész.

Augusztus 22-én startolt az Aranypart elnevezésű új agymenés a Viasat3-mon és már most elég szép nézettséget ért el. Aki valaha is olyan mélyre nyúlt a média mocsarának bűzös mocskában mint én, az éles kontrasztot vélhet felfedezni a Viasat3 különféle műsorai és a konkurens csatornák (RTL Klub és TV2) műsorai között. Amíg utóbbiak az öregasszonyokra zúdítják az igénytelenség láváját, addig a Viasat3 mindig is arra törekedett, hogy profi munkát végezzenek minden kezük közül kikerülő adás alkalmával. Profi vágásokat és profi zenét alkottak, mindeközben az igazi babérokat az a ValóVilág aratta le amely nagyjából abból állt, hogy egy vicces kedvű műsorvezető bejelentkezett élőben kb. 5 percre majd 1 órán keresztül összevágott részleteket mutattak a villalakók cseppet sem hétköznapi kalandjaiból.

És ha már ValóVilág, akkor elmondom, hogy hamarosan indul az 5. széria is úgyhogy már előre élesíthetik az sms-küldésre specializálódott telefonjaikat azok akik nem tudnak meglenni VV Alekosz nélkül. Na, pont ők azok akik ízesen káromkodnak ha a sorozat elmarad. De térjünk vissza az Aranypartra, még ha csak képletesen is.

Hiába profi az egész szerkesztőgárda, hiába tökéletes az audiovizuális élmény hogyha maguk a a műsorban lévő szereplők segghülyék. Betettek pár fiút meg pár lányt egy Balatonon lévő szállóba és úgy, hogy természetese az egész be volt kamerázva, nem mellesleg egy kisebb stáb is be-be nézett olykor hiszen a falakon kívüli kalandokat is meg kellett örökíteni. A Mastiff Hungary segédletével készült produkció nem titkoltan a magyar Jersey Shore próbált lenni, tulajdonképpen a benne lévők szellemi szintje csupán egy nagyon kicsit tér el az amcsi kollégákétól.

A South Park óta tudjuk, hogy a Jersey Shore egy emberiség elleni bűntett és bevallom elég kíváncsi lettem mikor megtudtam, hogy a Viasat3 is egy ilyen műsor forgatásába kezdett a nyáron. Az eredmény is pont az lett amilyet vártam: profi munka, de kritikán aluli fiúk/lányok. Sokszor találkozunk itt a blogon is identitászavaros fiatalokkal, hát ezt most már a tévében is meg lehet tekinteni. Buli, pia, szex – tulajdonképpen ezekről szól a műsor. De ezekről szól az élet is, nem? Csakhogy a készítők elkövették azt a hibát, hogy beleépítették a munkát is a valóságshow-ba. A szereplőknek dolgozniuk is kell, a megszerzett pénzt pedig természetesen arra költhetik amire csak akarják. Egyáltalán nem volt meglepő, hogy az egyik tag (Szandra az Éden Hotelből) már 1 hét után otthagyta az egész bagázst mert neki büdös volt a munka. A jelenleg futó epizódokban is szinte csak azt lehet látni, hogy – egy-két kivételtől eltekintve – mindenki magasról szarik a munkára, inkább azon filóznak, hogy kivel lehetne összefeküdni.

Túl sok negatív példát mutat tehát a sorozat, de ezeket legalább hihetően teszi. A Folytatás után megtekinthetőek a szereplők, ki-ki a saját maga által írt kis bemutatkozó szövegével. Én speciel jót röhögtem mindegyiken. Érdemes hát kattintani.

VADÁSZOK

A dzsungel forró párája fojtogató takaróként feküdt rá a vidékre. A lapály északi végén túl, ami a sziget nagy részét alkotta, csipkés gerincű, sziklás magaslat húzódott egészen a látóhatárig. Valahol az indákkal és haragoszöld bokrokkal benőtt sziklák mögött a tenger évezredek óta ostromolta a tengerpartot, hasztalanul. Még a fövenyen elszórtan heverő kisebb-nagyobb kövekkel sem bírt, nemhogy a falként tornyosuló magaslattal. Ha vihar jött, a hullámok őrjöngve ütköztek partnak, a szél pedig berohant a lapály fölé, és fenyegetően üvöltött.

A tüskés bokor aljában fekvő alak a sziklafalat nézte a domb tetejéről. A tenger morajlását nem hallotta. Ahhoz még túl messze volt onnét, és itt az erdő szüntelen, állathangoktól zengő lármája töltötte be a levegőt. Már jó ideje feküdt mozdulatlanul, khaki színű egyenruhája tökéletesen harmonizált a talaj szürkésbarna színének, és a levelek árnyékainak zöld-fekete keverékével. A keze ügyében lévő fegyver matt fekete volt, gondos festés biztosította, hogy a déli verőfény sehol ne csillanhasson meg rajta. Ha valaki messziről látja, akár azt is hihette volna, hogy élettelen a test. Pedig valójában nagyon is élt. Minden idegszálával a környezetére koncentrálva, izmait megfeszítve figyelt, mert akikre várt, azok egy perccel korábban bukkantak elő odalent, a sík legalján, közvetlenül a magas fűben lopakodva, kihasználva a mangrovefák takarását.

Hárman voltak. Összehangoltan mozogtak, kézjelzésekkel kommunikálva, és terepszínű katonaruhájuk karjelzéséből egyértelműen kiderült, hogy a Keleti Osztaghoz tartoznak. Ezt a távcsövén keresztül látta, ami a puskájára volt illesztve. Ha pedig hárman voltak, az azt jelentette, hogy neki háromszor óvatosabbnak kell lennie, hiszen a Nyugati Osztagból mindössze ő volt már csak életben.
Nem az ellenfelek testére célzott, mert három ember ellen nem lett volna elég gyors. Inkább kivárta, amíg elérik a számára kedvező pontot. Akkor aztán egy pillanatra visszatartotta a lélegzetét, és lőtt.

Ami azt illeti, előre sejtette, hogy ezt az útvonalat fogják választani. Előző éjszaka megfigyelte őket, ahogy tábort vernek a szirtek között, egy széles torkú hasadékban, miután bejárták a sziget északi felét. Tudta, hogy most vissza fognak térni a táborhelyükre, ami a sziget belsejében van, és arra a legrövidebb út a széles lapályon keresztül vezet, védelmet pedig csak a magas fűben, elszórt csoportokban burjánzó mangrovefák jelentenek.

A lövedék egy pillanat alatt hasított keresztül a mintegy kétszázötven méternyi távolságon, és belecsapódott a célpontba, egy előzőleg gondosan odahelyezett, robbanóanyagokkal teletömött csomagba, ami az egyik fa törzsén lógott észrevétlenül. Előbb a detonáció fénye, majd a hangja is eljutott a lövészhez. Por, füst, lángnyelvek és a fa törzsének darabjai záporoztak szanaszéjjel a levegőben, a nedves göröngyök tompa puffanással zuhantak le odébb a fűben. A dzsungel állatai felordítottak rémületükben, odébb egy csapat madár emelkedett pánikszerű gyorsasággal az ég felé. A három alakot teljesen elnyelte a hirtelen elszabadult pokol, így a lövész néhány másodpercig hiába erőltette a szemét, nem látott a távcsőben semmit. Aztán az első, amit az oszladozó füstben megpillantott, egy vércsatakos, szakadt mellényű holttest volt, ami hátrabicsaklott fejjel feküdt a robbanás középpontjától mintegy ötméternyi távolságban, olyan szögben megcsavarodott végtagokkal, ami a csontrendszerében véghezvitt jelentős változások nélkül aligha lett volna lehetséges. De még szinte fel sem fogta, mit lát, amikor máris lövések szaggatták fel körülötte a talajt, és a már amúgy is felbolydult élővilágot ezzel csak még jobban megrémítették.

Hiába, Brooks is átkozottul jól céloz, nem csak ő, gondolta magában mosolyogva a lövész, azzal hátrébb csúszott fektében, majd egy jó fedezéket nyújtó, sűrű növényfal takarásában sietősen távozott a domb tetejéről. Tudta, hogy csupán percek kérdése, és akikre rátámadt, máris itt lesznek fent. Addigra pedig el akart tűnni. Egy embert biztosan kicsinált, összegezte közben a dolgokat, és a másik kettő sem lehet azért túl jó bőrben egy ilyen robbanás után.
Megbaszhatod Brooks, vigyorgott magában.

EZ MÁR VALAMI, TOVÁBB OLVASOM!