Néhány gondolat, és egy vers tőlem
Elgondolkodtam bizonyos dolgokon nemrég, és arra gondoltam, ezeket veletek is megosztom. Nem lesznek sem kardos-harczos cigányok, sem mély letargiában úszó emósok ebben a posztban, csupán néhány általam megfogalmazott gondolat/vélemény, és egy saját vers. Nem kötelező ám elolvasni, aki inkább valami poénos posztot vár, az lapozzon tovább.
Család: Olyan sztorim van, besírsz: jöttem hazafelé a metrón, és ha jól emlékszem a Keletinél (vagy a Blahán...passz) felszállt egy rajcsalád. Volt köztük kicsi is, nagy is – picsafarmerben díszelgő lulugyi, és feszülős bőrkabátban lazuló kamu-olasz gigolo is. Meg két gyerek. Az egyik – kislány – olyan 6-7 éves forma, a másik meg még csak a babakocsiból tekingetett kifelé, bociszemekkel bámulva a körülötte rohanó világra. Sajnos a rajság, az rajság, úgyhogy én lepődtem meg a legkevésbé a többi ember közül a metrón, mikor az egyik idióta előkapta drága mobilját, és előkereste benne az egyik kedvenc shukár zenéjét, amit aztán mondani sem kell: max. hangerőn bömböltetett a végállomásig. Nem először látok már ilyet (Lucy-val tudnánk ilyesmiről mesélni), de sosem értettem meg, hogy mi a frász a jó abban, hogy mindenki előtt megmutatják, hogy milyen ótvar szar ízlésük van zenei téren. Ja, persze: ha rajság van, akkor rajság van. Hiába ültem messze, akkor is hallottam az olyan szavakat a kis rajcsaládtól, mint a "Dikk'!", "De shukár vagyol!", és a – szó szerint idézem – "Megfogom itt a faszodat mindenki előtt!" Mire a másik: "Oké, fogd meg a faszomat itt mindenki előtt! Fogd meg a faszomat, baszd meg!" Mikor ezt kimondta, a kislány, aki velük volt, hangosan elkezdett nevetni. Biztosan viccesnek találta. Én nem annyira, mert csupán arra tudtam gondolni, hogy ha ezek a gyógyegerek így beszélnek a gyerek előtt, akkor biztosan fényes jövő elé vezetik majd. Végállomás jött, leszállt mindenki. Fél szemmel utánuk néztem, és láttam amint megindulnak az aluljáró irányába – a lulugyik úgy lépkedve, mint a modellek (mell előretolva, fenék illegetve), a gigolók meg széttárt karokkal, belazulva, fölényesen, mintha övék lenne az egész világ. Nem tettek ellenem semmit, nem szóltak be, nem vertek meg, nem is néztek rám, mégis olyan szintű ellenszenvet váltottak ki belőlem, hogy legszívesebben fölpofoztam volna mindet. De akkor már nem innen, a szobámból írnék. Akkor már egyáltalán nem írnék. Agyi és Sid meg a kis-költségvetésű temetésemet szervezné.
Szerelem/szeretet: Erről csak pár szót szeretnék szólni, mert rendre bővebben is kitérek rá, egy-egy aktuális posztomban. A szerelem mára már egy olyan elenyésző fogalommá vált, hogy számomra tényleg óriási tisztelettel bírnak azok, akik képesek rá. Aki világ életében az igazi szerelmet, a Nagy Ő-t keresi, kutatja, az végtelenül naiv. Aki bemeséli azt, hogy a párja az élete szerelme is egyben, holott a kapcsolatuk rossz, az csak később koppan (mondjuk amikor már a jegygyűrű az ujján feszül). Aki képes megtalálni a lelki társát, akivel néha pusztán pillantásokból is megértik egymást, az borzasztó nagy mázlista. Minden héten alakulnak párkapcsolatok, és ugyanígy minden héten történik legalább két szakítás is. Rohanunk. Rohan velünk a világ, és megpróbálunk lépést tartani vele. Ezért nem jut elég időnk egymásra, ezért nem jut elég időnk másokra. Tanulni kell, lecke van, meló van, stb. van – közben meg azt sem vesszük észre, hogy eltelt még egy év. Felgyorsult, modernizálódott már minden, de – és ezért nyugodtan tarthattok maradinak – én még mindig szívesebben sétálgatok a barátnőmmel egy csendes, szép kis parkban, mintsem beülök vele egy irtózatosan látványos, 3D-s mozifilmre. A szerelem nem abból áll, hogy mindig a legdrágább dolgokkal halmozzuk el egymást. Nem abból áll, hogy havonta egyszer nagy kegyesen elmegyünk kettecskén bevásárolni, és az üzletközpontokban hagyunk potom 15-20 ezreket. A szerelmet nem lehet pénzért megvenni. Gyakran hallom, hogy XY otthagyta YX-et, mert tönkrement a kapcsolat. Megcsalta, félrelépett, elhidegültek egymástól – kismillió opció lehetséges. Csakhogy egy szakításhoz mindig, minden esetben két (azaz 2) ember kell, ezt sose feledjük. Kihangsúlyoztam már nem egyszer, hogy milyen rohadt fontos az, hogy ha úgy érezzük, hogy megtaláltuk életünk párját, akkor két kézzel szorítsuk, és soha el ne engedjük. Higgyétek el nekem: soha az életben nem találtok majd jobbat nála, hiába kutattok elszántan. Tanuljunk meg szerelmesnek lenni, szeretni, ez lenne az egyik legfontosabb dolog. Csak ennyit akartam elmondani, remélem egyetért velem valaki. Írtam egy verset, holott nem szokásom. Ha érdekel titeket, a Folytatás után elolvashatjátok (a szerelmemnek írtam, de bárki letöltheti, és szabadon terjesztheti, ha gondolja).
Végigsöpör a lámpafényben úszó, sötét utcán a hideg, fagyos szél,
Messze még a tavasz, de lassacskán búcsúzik már a hűvös tél.
Mondanék valamit most neked, azonban nem szól a szám,
Tárd ki az ablakod, s gyere velem ezen a rejtélyes éjszakán.
Néha szavak nélkül is megértesz, ezt Te tudod a legjobban,
Mikor hozzámérsz, a szívem rendre meg-megdobban.
Kövessük hát a csillagokat a feketére festett égbolton,
Célunkat, ahová tartunk, majd útközben elmondom.
Vedd fel a leges-legszebb ruhádat, fesd ki magad, húzd ki a szemed,
A Hold sarkán megpihenve majd újból a füledbe suttogom, hogy milyen jó veled.
Láthatod Te magad is, hogy melletted teljes egésszé lettem,
Sokan kiabálnak még a mély szakadék széléről, de a hidakat már rég felégettem.
Romlott ez a világ, bizonyos dolgokon gyakran elcsodálkozom,
Jó ha tudod, hogy van valaki aki imád, s bár nem hiszek Istenben, mégis sokszor imádkozom.
Nyitott szemmel járok, s elkeserítenek bizonyos emberek,
Arra gondolok ilyenkor, hogy ők biztosan nem tudják mint jelent az a szó: szeretet.
Nekik sosem szólok, sosem rovok fel semmit,
Engem nem fog senki sem fényes páncélzattal felvértezni,
Nem érnek ők nekem ennyit,
S nincs kedvem késsel az oldalamban egy koszos aluljáróban elvérezni.
Ha tehetném, kikerülném a halált,
De a halálnál is jobban fájna, ha örök létemben eltűnne mellőlem minden rokon, ismerős, barát.
És persze Te, hiszen Te vagy a mindenem,
Ezt is tudod már, de azért leírom: rád van a legnagyobb szükségem.
Sajnos az élet valóban rövid, ezt gyakran belátom,
De hogyha veled tölthetem el, akkor én vagyok a legszerencsésebb ember a világon.
Zsííír.
@Sid Vicious:
Tényleg, te még mindig nem mondtad el, hogy van/volt-e taréjod...
Sanfransisco? Boszik, meg nutella?
Hát neked kijutott a jóból bőven.
Volt, még amikor fiatal voltam.
De jó! Gondolkoztam, hogy én is úgy vágatom a hajamat, hogy csak középen hagyok, de akkor Wolfy kitagadna, mert hogy néz már ki egy goth taréjjal?
Ugyeeeee? Van minden,mi szem szájnak ingere. Már csak egy pasi hiányzik Aki szereti a boszikat, San Francisco-t, a nutellát, a szerepjátékot, az esőt, a ködöt, Londont, azokat a zenéket,amiket én. Magas,hosszú barna haja van és nagyon szép mély barna szeme,nem túl izmos,nem túl sovány, nem túl magas,de magas és mély kellemes hangja van és jó illata és ápolt és ...hoppá,nagyok lennének az igényeim? Apicsába! Akkor megyek körbenézek az idősek otthonában pasi után
Te most bizonyára alszol.
Majdnem illik rám a leírás, csak pár helyen sántít.
Ébren álmodom Soroljam még az elvárásokat? Vannak még Hehehe Na jó,túlzásokba nem esem.
Éppen csak azt nem mondtad el, hogy mi legyen a keresztneve.
A kiccsaládos (mocsadék koszoslábú ork family) sztori margójára csak annyit, hogyha egy pofozás után esetleg nem a temetésre gyűjtene a blog szerkesztősége és törzsközönsége, akkor meg a Bárándy-dinasztia ügyvédi irodájának lehetne gyűjteni, hogy a retekklub és a telaviv2 aszisztálásával működő rögtönítélő bíroság ne helyből 15 év szigorítottat osszon ki a Csillagba . A fiktív haláleset alternatívájaként mondom ezt.
az.....az...titok....de azt is kitaláltam....de az már túl személyes. És ha véletlenül a világ másik felén épp engem olvas,az ciki
De ha te otthon boszikat nézel, meg eszed a nutellát, és nem is keresed, akkor ő sem fog megtalálni, ha nem kiáltod bele a szélbe, hogy Konan szerelmem merre sétafikálsz?
Meddig várjak még erős karodra, hosszú hajadra, mély hangodra?
Ki fog fogyni a világ nutella készlete, elfogynak a boszis epizódok, Konan meg megőszül, elsatnyulnak az izmai, és a végén csak szürke Gandalf marad, aki ugyan varázsló, de ezt csak egy Wow attakban tudja majd hasznosítani.
A keresztneve Justin! Kitaláltam? A vezetékneve pedig Bieber!! HÁHÁÁÁ!!
Persze.
Konan a Beiber.
Hankel, ezt buktad... Solar Dzsásztin Bíbört szereti, és nem téged... Sajnálom...
De neki nincs is hosszú haja.
Mondjuk nekem sincs.
De a mély hang az megvan néha.
Sajnálom hogy ilyen a világ, és sajnálom hogy nem hiszel Istenben.
Ki mondotta,hogy nem keresem?
Amúgy meg hééé,szivassatok mást,ne engem,mocskok Nincs jobb témátok? Megmondalak titeket az anyukámnak Háháhá,rohadékok
Semmi baj angyalom, mert én ugyan hiszek a szerelemben mert voltam már párszor szerelmes, de utálom azt az érzést.
Anyukád is angyal?
Nem szeretsz szerelmesnek lenni??? Miért? A csalódás miatt?
Anyukám démon Apám pedig ördög... Néha azt hiszem, hogy örökbe fogadtak
Nem a csalódás, hanem a mindent észnélkül része miatt.
A szerelm az nem más mint biokémia, és az nemgyengén irracionális viselkedést vált ki az emberből, mint mikor erősen részeg és olyan dolgokat csinál a befolyásoltsága alatt amit eggyébként nem tenne.
Mondhatni melkassal szalad a késbe is.
Bocsi hogy mostanság nem nagyon vagyok MSN-en :/
mostanság énsem vagyok arrafelé, mert elkezdtem melózni, csak várok egy külföldi bejelentkezést, azért nem alszom még.
na erről én nem állok le veled most vitázni. romantikus és idealista alkat vagyok. megvan a magam felfogása a szerelemről,ami szerintem az egyik legszebb érzés. én szeretem megélni a szerelmet
Nagyon helyes
Neked legalább lett melód
A történeted a családról pedig tomboló dühöt.
Ez nem is vita, mert végülis belém is szorult egy nagy adag romantika, de ahhoz nem kell szerelmesnek lennie az embernek.
És azt sem mondtam, hogy nem szép érzés a szerelem, csak én nem szeretem kiadni a kezemből az életem gyeplőjét.
Márpedig mikor szerelmes vagyok az olyan, mint mikor egy 8 lovas hintó irányítás nélkül vágtat a szakadék felé.
Megyek sütök májat inkább
Vágyom úgy vágyom, két karodban hamvadni el, angyalom Gáááábrieeeeeel....
Most azt fogod gond9olni, hogy hülyítelek, de:
Szeretem a Nutellát, és játszok szerepjátékot.
Voltam San Franciscoban meg Londonban is, és imádtam őket.
Az köd és az eső (ez utóbbi főleg tavasszal) szerintem az egyik legszebb időjárás.
Mindig csíptem a boszikat.
Hajam, szemem barna, se túl izmos, se túl gizda nem vagyok.
Esküszöm, innen a gép elől ne menjek e, ez - esküszöm - mind igaz.
Hol laksz? Megyek!!!! És még a cicákat is szereted!!!!!
Most esik le...TE JÁRTÁL FRISCOBAN?????????????????????????????????????????????????????????????
Őszintén megvallva tudjátok mit unok a világon a legjobban? Azt, hogy folyamat azt hallgatom 17-18 évesektől h milyen hatalmas lelki bajaik vannak mert a srác/lány akivel 1(!!!!!)hónapja járnak ilyen hisztit meg olyan hisztit vág le meg h már nem is szeretik egymást.
Nem kiábrándításból meg parasztságból de nálam a "hivatalos" együttjárás kb 3 hónap rendszeres találkozgatás és ismerkedés után kezdődik és egy hónap után nem szeretek valakit és nem panaszkodom "hogy nem olyan mint régen"
esküszöm úgy viselkednek mintha már évek óta együtt lennének és egyszerűen NEM ÉRTEM H MIÉRT.
Lehet én születtem rossz korba. nem igazán találok olyan pasit aki szívesen tenné velem azokat a dolgokat amiket Brit is leírt, és fentebb is olvashattam néhány hozzászólásban.
Ti hol bújkáltok de most komolyan
ment itt agyin
Igen. Meg Londonban is. Szépek.
Ja igen, a macskákat is szeretem
Oké, nemsokára írok.
Én most úgyis megyek, szerepjátékidő van,megjött a Mesélő!!! Milyen jó nekem,hogy a lakótársam is szerepjátékfüggő Gondolkozom az elvonón...
ment.
Csak pár sor, majd inkább írd meg, mi érdekel.
válaszoltam
If jú going tu száááán fráááán sziszkóóóóóó
Gergely-nek hívják, és már megvan a profilja is.
Csináljunk belőle posztot?
Legyetek szívesek posztot készíteni Gergely elvtársról!
Csináljunk!
Szerintem az olyan kicsinyes dolog volna.... de te tudod.
Mondtam tegnap msnen is, hogy csak simán ne foglalkozz vele, egy büdös paraszt és kész, vannak ilyen emberek. Nem hiszem, hogy ezek után vissza fog ide jönni, ha mégis itt fog trollkodni, akkor megérdemel egy posztot, de szerintem ha nem fog visszajönni, akkor fölösleges rajta bosszút állni.
@Sid Vicious: Igazad van, rájöttem már én is. Meg amúgy is írt egy olvasónk, hogy a srác nagy Dragon Ball fan, úgyhogy el is vetettem az ötletet. Vele ellentétben, én nem süllyedek le a bunkóság olyan mély szintjére, mint amilyenről tanúbizonyságot tett.