Sziasztok!
Az Agyiszint Társalgóban felvetettem az ötletet, hogy mi lenne ha Bandi a hegyről barátom Kultfilm rovata itt is helyet kapna és mivel pozitív visszajelzésekre találtam, úgy döntöttem, hogy a T.E. mellett ide is kiteszem őket. Kezdjük a sorozatot egyik nagy kedvencemmel, a Harcosok Klubjával. Ősöreg Agyiszint olvasók biztosan emlékeznek még a Harczosok Klubja, elég nagy visszhangot kiváltott posztra amelyet ha jól emlékszem Főúr kolléga készített. Nos, maga a Harcosok Klubja film egy méltán híressé vált alkotás, amelyben ugyan nincsenek keménykedő cigányok, de vannak benne keménykedő átlagamerikaiak akiknek meló utáni programjuk, hogy szétveretik magukat egy alagsorban. Klasszikus ez a film, sorait még manapság is előszeretettel idézik egyesek és David Fincher rendező karrierje tulajdonképpen ezen alkotás végett kapaszkodott/ért fel a csúcsra (és maradt is ott jóideig, mert bár a Zodiákus enyhe melléfogás volt, azért a Tetovált lány remake-je egész biztosan ütni fog legalább akkorát mint az Oscar nyertes Social Network). Emellett a Harcosok Klubjában megannyi olyan technikai látványelemmel találkozhatunk amelyek addig sehol sem szerepeltek. Emlékezetes például a szobát bejáró kamera a robbanás előtt amely Fincher védjegyévé vált és később a Pánikszobában mesterire is fejlesztette ezt (érdemes csak a film intróját megnézni) de a Helyszínelők ''belezoomolok a pofádba és megnézem hová csapódott a 9 mm-es'' jelenetei sem léteznének ha nincs a Harcosok Klubja. Klasszikus film, mi több: kultfilm. Innen pedig Bandi folytatja tovább:
HARCOSOK KLUBJA (1999)
„Nem a munkád vagy... és nem is a bankbetéted! Nem a kocsid vagy és nem a tárcád tartalma! Nem egy menő ruha vagy! Egy bohóckodó ganajkupac vagy a világban.”
A film, ami mindenki számára mást jelent. Egyesek szerint maró társadalomkritika, mások véleménye szerint vérbeli machofilm, és vannak, akik számára csupán egy laza, szombat esti mozi, persze szigorúan a jobbik fajtából. Mindenesetre tizenkét év elteltével már elmondhatjuk, ez bizony vérbeli kultuszfilm. (Habár én már anno, a premier után megesküdtem rá, hogy ez nem is lehet másként). Akik nem szeretnek szembenézni a valósággal, és helyette inkább struccként dugják homokba a fejüket, még azok is elismerik, hogy ez az a film, ami ha nem lenne, ki kellene találni, hiszen hiába tizenkét éves, mégis napról napra aktuálisabb. Megnézed, és tudod, hogy mit akarsz róla mondani, de nem mondasz semmit, mert azt is érzed, hogy a másik is pontosan ugyanazt mondaná.
A KEZDETEK
Az ukrán felmenőktől származó író, Chuck Palahniuk Harcosok Klubja című regénye 1996-ban jelent meg az Egyesült Államokban. Ez a férfi legelső írásai közé tartozott, szóval szépen belenyúlt a tutiba már kezdetekkor. Legelső írása, az Insomnia: If you lived here című novellája sohasem került kiadásra, de több olyan elemet is tartalmaz, ami visszaköszön cikkünk tárgyában. Magának a Harcosok klubjának a története már évek óta keringett a férfi fejében, és még akkortájt fogalmazódott meg benne, amikor a kilencvenes évek elején autószerelőként dolgozott. Még ezt megelőzően, a nyolcvanas évek végén, huszonhat éves korában ingyenmunkát vállalt egy hajléktalanszállón, később pedig önkéntes munkában foglalkozott gyakran gyógyíthatatlan betegekkel, akikkel csoportterápiára járt. Ezeknek megfelelően (autóbaleset és biztosítás, csoportterápia stb.) a történetben bőségesen találhatunk önéletrajzi elemeket is, vagy éppen egy megélt helyzet kifigurázását. Palahniuk ’97-ben Oregon díjat kapott ezen könyvéért, és az elmúlt tizenöt évben újabb tíz másik regénye jelent meg, de ebből mindeddig Magyarországon csak három (Halálkultusz, Láthatatlan szörnyek, Cigányút) került kiadásra. Az író egy 2003-as interjúban bevallotta, hogy homoszexuális. Az újságíró ezt a részt kihagyta a cikkéből, így az író később egy Internetes oldalon tette közzé a beismerést.
EZ MÁR VALAMI, TOVÁBB OLVASOM!
