* Megígértem, megtettem. Ím ismét visszatérek most közétek, és remélem most is át tudok adni nektek valamit, mert ez lenne a dolog lényege. Megkaptam már, hogy prófétaimitátor, meg valami okoskodó seggarc vagyok, de szerencsére nem csak a hülyéknek jár az ignoráció joga, és egyébként is mindenki ott nyalja ki a seggem ahol akarja…

Nagyon örülök annak, hogy a blog elindult egy alapvetően sajátos irányba az itt található olvasmányos posztokkal, mert ez is jelzi azt, hogy van igény arra, amit itt többet több irányba próbálnak véghezvinni. És emiatt itt talán még teljesül egyfajta kultúrmisszó is, mondjék bárki bármit (az országra ez amúgy is ráfér, nem is kicsit). Persze igyekszünk a hagyományos Agyi szellemében is továbbmenni, mert elvégre ez egy fikablog (is lenne), így igény szerint fel fog tűnni itt mindenféle színes-szagos ifjúnép is (okulásul).

Szerintem a legnagyobb baj ezzel az országgal az, hogy köszönhetően az elmúlt évtizedek folyamatos nem csak kulturális értelemben vett rombolásának, a lakosság többségéből minden téren és teljesen kiveszett a kultúra, ráadásul ezt sokan tovább is adják gyermekeiknek. És itt nem csak a hagyományos értelemben vett kulturálatlanságról van szó, hanem sok egyéb dologról is. Az engem körülvevő emberek nagy részével nem csak az a bajom hogy ostobák, hanem az is, hogy hiányában vannak a kész és határozott céloknak, saját gondolatoknak, erkölcsi értelemben vett tartásnak és persze a lehető legszélesebb értelemben vett józanésznek is. Hazafiak ne aggódjatok, nem magával az országgal van a bajom, hanem azzal, amivé a már kevesebb mint tízmillió lakosból úgy kilencmillió tette, teszi és tenni fogja a jövőben is. Ugyanis egy raklapnyi idiótától a jövőben sem várhatunk el többet, mint amit eddig tettek. Én mindig is úgy gondoltam, hogy nem kifogás az ha valaki gyerek, vagy öreg (ezért a kilencmillió). Az, hogy valaki még fiatal, vagy éppen már túl van élete javán, még nem indok arra, hogy annak okán idióta legyen.