Költözés...
Üdv mindenkinek,
Az Agyiszint nekem mindeddig kedves hely volt, s az is marad számomra a jövőben is, de váltani kényszerülök, aminek oka felettébb prózai: nincs se időm, se energiám, se anyagom ahhoz, hogy tovább folytassam itt a blogolást. Eleve nem akartam tömegposzt-gyáros lenni, de az utóbbi időben annyira elfogytunk, hogy kénytelen voltam ily módon folytatni az ipart, ami másfél hónap alatt bizonyíthatóan is erőn felüli vállalkozássá lett a munka, a barátnő, és az egyéb kötelezettségek viszonyában. Ez nem az én világom...
Már többször elköszöntem, legutóbb "ténylegesen végleg" is, de az életem folyása, és az Agyiszint blog bizonyos mértékű szeretete azt hozta, hogy még egy utolsó próba erejére visszatértem, hátha egy végső frissítéssel újra életre lehet kelteni a blogot. Látszólag ez (az én igényeimnek megfelelően legalábbis) nem sikerült, kudarcot vallottam, de semmi kedvem gyászbloggá avanzsálni egykori "otthonom", így csak annyit mondok: sok sikert a blognak, és a szerkesztőknek a jövőben.
Mivel a választott témáim mindig is komolyabbak lettek volna mint a legtöbb egyszerű poszté (s ez a cél most is megvan), még akkor is ha a régi blog.hu-s, majd a jelenlegi puruttyás domain-rendszerben legtöbbször csak a "túl hosszú, ezt el nem olvasom" visszajelzést kaptam írásaimmal kapcsolatban. Ez egy ilyen dolog. Tudom, hogy az olvasók 95 százaléka nagy ívben leszarja, hogy elmegyek, ez a poszt igazából csak a többi ötnek szól. Az anyagaimat átköltöztettem az új helyemre (a kommenteken még dolgozok, bár arra nem sok esélyt látok, mert kézzel költöztetem a kommenteket - tegnap 308 darabot egyenként), ahol valószínűleg ritkábban, de csak saját témákban fogok posztolni, ami belefér.
Ti néhányan, akik szerettétek olvasni a posztjaim, kérlek nézzetek be hozzám olykor, és ha úgy adódik álljatok be a blogot követők közé (mert úgy minden új posztomról kaptok értesítést). Igaz a rendszer más, de Wordpress felhasználó nélkül is lehet névvel kommentálni, úgyhogy ez nem jelenthet akadályt számotokra. Én igyekszem e téren nem változni, még ha a helyszín más is lesz, és remélem az új környezet és a több idő jobban fog engem inspirálni a jövőben.
Köszönettel,
Főúr1127
Sok sikert a másik blogon
Már benéztem a másik blogra, és szerintem jó lesz az.
Sok sikert hozzá.
Erről jut eszembe, nyáron nem volt net, és még mindig nem tudom mi történt Rose-zal. XD Bár ha nagyon megerőltetem az agyamat, azt hiszem kitalálom ...
A 14 éves karanténban lévő szívbetegre gondolsz?
Hát kamu volt persze.
Amúgy az 1127-es szám a nevedben milyen tartalmat takar?
Annyi nőt dugott meg eddig Bele kell húznom nekem is
Szerintem értelemszerű...
Születésnap pupákok...
(de Sid nős közelítése is helyes)
Akkor mágsem irányító szám?
Sokáig azt hittem ez természetes és magától értetődő...
Rá se ránts, én már régóta nem töprengek a mai bloggerek nevének sarkalatos mondanivalóján.
Előbb-utóbb kiderül minden.
Nekem hamarosan ki fog derülni. A KBFTV meginterjúvolt!
Téged is? Én már kinn is vagyok
Mindenki el visz innen valamit, amitől ezt a blogot választottam a szarozás helyett.
Egyre sZhürKeeBB ez a blog, és Sid és a többiek nélkül a te blogod sem lesz igazán sikeres. Lásd T.E.! Kicsi a közönség. Ahhoz, hogy mindenki megtalálja a számításait ezen a helyen az kell, hogy minél többféle szemszögből világítsátok meg a hétköznapokat előttük.
Izéééé! Ezzel csak annyit akartam mondani, hogy sok sikert.
Tehát, hiába szépítjük, meg cizelláljuk a témát, az Agyiszint meghalt.
Agyival tartom a kapcsolatot, meg Főúrral is. Ha esetleg valaki jelentkezni fog, hogy jönne szerkesztőnek, akkor tudom nekik továbbítani, hogy vegyék fel.
Oké, nekem igazából mindegy
Sajnos tényleg nincs időm. Mostanában nyomtam 1-2 posztot, de nekem sincs már időm rá.
Ami a blogot illeti, szerintem nem kéne agyonhajszolnia magát senkinek sem azért, hogy legyen "poszt". Legyen kevés poszt, de annak legyen minősége. Ha meg valakiknek nem tetszik, menjenek egyképes blogokra és kielégíthetik a hiányukat. Nem mindenkinek van ideje állandóan arra, hogy posztokat gyártson, vagy hosszabb olvasmányokat olvasson. Én pl már úgy vagyok vele, hogy örülök, ha agyiszinten ezt a kevés posztot át tudom nézni nyugodtan, titkos ellenálláson már rég nem jártam... Szóval... Az agyiszintet meg kéne reformálni a szerkesztőkkel együtt, mert még meg lehet csinálni.
ne...://///
Szevasz "öreg" harcos. Majd bekopogok hozzád azért a másik blogon
Nekem se ez a hobbim, hogy blogger nevekből próbálok következtetni az egyén lelki világára és beszámíthatóságára. Én is azért kezdtem el ezen igazából gondolkozni, mivel az új munkahelyemen az egyik gyakornok rákérdezte, hogy nincs e valami kapcsolat köztem és közted mivel az e-mailcímem : ****1127@** azóta tűnt fel az azonosság.
Én a sváb származásom miatt választottam ezt a számot e-mailemhez, mert ez a Hohenstaufok uralkodásának kezdete.
Végül is értelemszerű, ahogy mondtad.
Sok sikert az új blogodhoz!!
Én sasolom majd gyakran mert csipázom az írásaidat!!
De ne csüggedjünk. Ma pl olyat tapasztaltam...
Vasárnap kiégett nálunk egy ház, 3 gyerek, sok tartozás, a magyar valóság. A szülők megszakadtak a melóban, de gyönyörű ház volt! Most el kell bontani és oda minden. Viszont összefogott a falu, ruhák, használati cikkek, cipők stb. Sokan ingyen vállalták a munkát, a kőművesek, vizesek stb. Viszont ugye az anyagra pénz kell, hát azt is elkezdtük gyűjteni, kinek-kinek lehetősége szerint.
Hol tartanánk ha az egész ország ilyen lenne?
Sok sikert Főúr!
most geci vagyok, de leszarom, csak gondoltam szólok h a posztképen van még így is nagyon kevés szó között picccci hiba.(csak mert itt-ott azért te is szoktál ilyesmit kritizálni)és most nekem meg ez szúrja a szememet
gyere és kövesd az új blogomAT.
köszi, csak gondoltam szólok.
lehet oltani, de aki szeretne, az azért előtte egy magyartanárt kérdezzen meg, és majd úgy
viszont csekkolom az új blogod
at
Grammarnazi
Birtokos személyjelek után (-m,-d) elhagyható a tárgyrag.
Remélem sokan fognak nyomon követni, mert megszerettem az itteni társaságot.
Azt nem lehetne ,hogy az ottani irományokat ide is kirakd?
Más: nekem sincs időm mostanában. Van jobb dolgom is mint kitölteni a napi limitet. Mikor esténként hazaestem és azt láttam hogy egész nap csak Főúr posztok voltak akkor már sejtettem hogy ez lesz a vége. Gyorsan tegyük hozzá: Főúrnak sosem a rajos/emós posztok voltak a védjegyei hanem az elgondolkodtató, a mindennapi élet ügyes-bajos dolgait kiveséző hosszú irományok. Nem nyalizásból írom de követni fogom a wordpress-es blogot is mert ott kapnak helyet eztán az olyan olvasmányok amelyeknek van igazi mondanivalója, tartalma és amikről lehet beszélgetni egymás között. Innen nagyon fognak hiányozni az ilyen tematikájú cik
Lemaradt a vége, pardon.
Hajrá odaát!