Mára pár olyan képet hoztam, amelyek már elég régen kerültek szemléltetésre nálunk, pedig sikerességük eddig sem hagyott kívánnivalót maga után. A fotók Moszkvában készültek, a gyűjtemény az 1980-as évekig húzodik. És mivel nem igazán voltam jelen elkészültüknél, így minden képet más oldalakról loptam le. Reklamálni itt lehet, de nem ajánlatos. Tényleg nem, főleg másnaposan. Most pedig jöhetnek a képek:

Egy 1200 kilós vizát fogtak kaszpi- tengeri halászok a múlt 19. és a 20. század fordulóján, amely eladásra is került egy moszvai üzletben:

A mai bejegyzés nem kizárólag az ’56-os történetről fog szólni, hiszen egy eseménytörténetet bárki megírhatott volna. Írhattam volna egy fellengzős, nemzeti eszméktől átitatott bejegyzést is, a végén egy terjedelmes monológgal, hogy miért is jó magyarnak lenni. Ezt talán meg is teszem, de nem ma! Most inkább sorra vennék néhány jeles magyar „forradalmi” eseményt a Rákóczi-féle szabadságharctól egészen az 1956-os forradalomig azért, hogy eloszlassam azokat a berögzült, ’89 előtt belénk táplált tévhiteket és dogmákat, miszerint mi, magyarok, az összes szabadságharcunkat elvesztettük. Mivel ez korántsem így van, bár nagyon elevenen él sajnos a társadalom elméjében az a kép, hogy minket folyamatosan letörtek, átgázoltak rajtunk, és amúgy is örök vesztesek vagyunk. A továbbiakban felsorolnék egy olyan tényanyagot (részben itthon és nemzetközileg is elismert történészektől, másrészt pedig saját tudásom alapján) amely mindezt megcáfolja.
És mielőtt továbblapoznátok, szeretném leszögezni, hogy attól, mert megvan a történelem érettségid, és elolvastál három könyvet a második világháborúról még nem vagy szakmabeli, de értelmes, kulturált vitára nyitott vagyok, sőt szeretném is, ha megvitatnátok/megvitatnánk
EZ MÁR VALAMI, TOVÁBB OLVASOM!

Sziasztok,

A napokban Főúr valamint jómagam úgy döntöttünk megosztjuk a "retro" képeket Magyarország kisebb-nagyobb városairól, hiszen nektek is jobb, ha különféle stílusú posztokat olvashattok nálunk. A mai bejegyzésben Pécs kapott helyet, a Kádás érából hoztam pár képet, melyeket szembe állítanék a város jelenlegi arculatával a továbbiakban. Amúgy aki lemaradt volna egy réges-régi posztomról, ahol a várost boncolgattam még kezdőként és elég kezdetlegesen, az itt megteheti. Most pedig kövtkezzenek a képek:

Kilátás a Magasházból:

Adott ugyebár az arc, aki egyszer csak úgy dönt, hogy felfedezi a világ egyik legnagyobb városát alulról, sőt mi több be is mutatja ezt a nagyközönségnek. Mi is rejtőzhet egy város alatt? Mi van az alagutakban, elhagyott gyártelepeken, csatornákban, távközlési alagutakban? Mit találhat az ember ha olyan helyre téved, ahol előtte jószerivel még csak alig jártak, miközben a feje felett pár méterrel emberek tízezrei haladnak el naponta? Mi lehet egyes falak túloldalán, hol rejtőzhet a város történelme?

Ez csak egy város, New York, ahol a tegnapi cikk (ITT) apropóján kalandozunk ma este.

A 18. utca rég elhagyott metróállomása
(érdemes figyelni mennyire hasonlít a mi kisföldalattinkra)

Egy kis magyarázat, hogy megértsétek a címet: Létezik egy jordán szólás- mondás, amely szerint, a vízipipa úgy néz ki, mint egy elegáns nő, akinek keze a csípőjén nyugszik. A pipa tetején lévő tálca pedig egy koronához hasonlatos, a pipa teste pedig egy formás női alakra hasonlít, a cső pedig egy női kar. A palota egy metafora lenne, amivel arra a légkörre utalnak, amelyben pipázni szoktak. Gondolom már kitaláltátok mi lesz a ma esti történelmi téma, szóval akkor vágjunk is bele.

Sajnálatos módon, manapság a nyugati kultúrkörben általnos tévhitek és előítéletek sorakoznak a vízipipával (törökül: nargile) szemben, mivel a legtöbb emberben (hazánkban is) az a kép él ezzel a "szabadidős tevékenységgel" kapcsolatban, hogy ez a drogok (bár szinte mindenre rá lehet húzni), leginkább a marihuána fogyasztás melegágya, sőt bizonyosak abban is, hogy az arab/török területeken is előszeretettel szívnak belőle hasist, ópiumot és még ki tudja mit. Ez az előbbi azért sem lehetséges, mivel a muszlim kultúrában a világi és vallási törvények (ez az erősebb sok helyütt) is tiltják mindenféle tudatmódosító szernek a fogyasztását, közismert példa erre az alkohol tilalma. Persze ennek szigora is függ az adott ország berendezkedésén, pl.: egy Törökország nem azonos Algériával vagy Pakisztánnal, de most nem szeretnék eltérni a tárgytól. A poszt további részében olvashattok a vízipipázás elterjedéséről és történetéről.

"17. századi oszmán kávéház"

 Nagygéc valaha több mint 700 lelkes település volt, önálló önkormányzattal, templommal, vegyesbolttal, szóval minden megvolt amit csak el tudunk képzelni egy kistelepülésen. Viszont az idilli kép nem tartott sokáig a vasfüggönyön innen: Egyike volt az öt szatmári falunak, amelyek a trianoni országhatár és az árvízvédelmi töltés közé szorultak. 1970 májusában korábban soha nem látott árvíz vonult le a Szamoson és a Tiszán. Mintha ez nem lett volna elég, mindenféle előzetes figyelmeztetés nélkül, a határ túloldalán a román hadsereg felrobbantott egy gátat, hogy megvédjen egy rakétabázist

A falu helyzete ezzel a lépéssel kritikussá vált, az embereket a hadsereg segítségével kellett kimenekíteni onnan, ahol már a víz volt az úr. .. Érdekel a folytatás? Megtaláld a poszt második felében!

"Ez a cikk, nem olyan mélyen szántó lesz, mint Britpopper művei, de igyekezetem minden fontos dolgot összegyűjteni,ami az MMORPG-kel kapcsolatos. Ha akarjátok szívesen írok más műfajokról is. Ha van valamilyen ötletetek ezzel kapcsolatban akkor írjatok nekem PM-t." - JimmyHammer

MMORPG

Prológus

Manapság napjainkban a számítógép elterjedt dolog bárhol. Már lassan a takarítónő Juli néni is tudja, hogy „vördofvórkráft” az egy „ememóerpídzsí” .
-És az mi Juli néni?
-Másszív Multipléjer Onlájn Ról Pléjing Gém.
-És az tetszik tudni, hogy mi?
-Há’ mán’ hunnan tudjam, hogy mi? Én is csak kiGugliztam és kísz. Onnan tudom.

Na de hogyan jutott el a videójátékipar e ágazata, hogy cikiből menő lett?

Történelem:

1999: Windows 98, rap zene, Annimal Cannibals, az első Gamestar, stb. Ebben az időszakban a kockaság még ciki volt. Kevés embernek volt PC-je, és még ők is éjszakai életet éltek, hogy az akkori MMO-k amerikai szervereinek időbeosztásához igazodjanak. Az akkori nagy játékok (az MMO-k közül) az Everquestek és Ultima Onlineok voltak. Az Ultima Online fontos volt a játékok történelmebén. Történt ugyanis, hogy az egyik fejlesztő Richard Garriot elhatározta, márpedig ő kiskirály lesz a szervereken. Minden játékosnak parancsolgatott, adót vetett ki, egyszóval uralkodott. Ám egy nap furcsa dolog történt. Garriot karakterét Lord Britist ugyanis eltette láb alól egy másik játékos, mivel szerinte Garriot önkényuralma ütközik a játék szabályaival és erkölcstelen. Ekkor a készítők rájöttek, hogy a „játékosok fejében bármi megfordulhat” elv alapján érdemes játékot csinálniuk.

Na, de egészen 2005-ig kellett várnunk, hogy az MMORPG műfaj közösségi szintű legyen. Persze nem úgy pikk-pakk hirtelen mindenki imádni kezdte. Az alapokat a Second Life alapozta meg. Csúcspontját azonban a stílus a World Of Warcraftal érte el. Sokan rákattantak a játékra. Film- és rocksztárok, mint például Vin Diesel és Jace Hall, de még NBA(kosárlabda) és NHL(jégkorong) sportolók (meg egy csomó pornosztár hölgy :) ) is a játékosok között vannak. Így már nem is lett ciki a kockaság.

Majdnem Budapest szívében, a Vasúttörténeti park közelében létezik egy igazán érdekes és magával ragadó hely. Egy pályaudvar. Egy vasútállomás amit a második világháborúban lebombáztak, és ennek környéke, valamint maga az állomás a "MÁV temetőjeként" üzemel napjainkban. Illegálisan be lehet jutni, bár le van zárva mert életveszélyes. Amúgy az egész placc az istvántelki vasúti megálló mellett található. A poszt csupán szemléltetés, a blog senkit sem ösztönöz arra, hogy bemerészkedjen, főleg nem esős, viharos időben, mert a tetőszerkezetet elnézve, potyoghat az anyag rendesen egy kiadósabb szélviharban.

További képek a folytatásban!

 Sokszor szokták az ókori világot az emberiség "aranykorának" nevezni. Azt hihetjük mindent tudunk róla, holott korántsem igaz ez, hiszen rengeteg titkát és apró részletét nem ismerjük még. A Földközi- tenger medencéjében ezer helyen virágzott fel a kultúra, birodalmak szökkentek szárba és roppantak össze, és mint tudjuk, technikai fejlettségben is kimagaslottak eme letünt kor társadalmai. A ma esti posztban egy olyan tárgyról lesz szó, melynek "nem szabadott volna léteznie" saját korában.

1902-ben egy római hajó maradványai között találtak egy olyan szerkezetet, amelyre azelőtt és azóta nem igazán volt példa a régészet történetében. Az antiküthérai szerkezet egy ókori "számológép", időmérő, pontos rendeltetésének megismerésére eddig még nem került sor. Valószínűsíthető, hogy asztronómiai méréseket végeztek vele: a Nap, a Hold és öt akkor már ismert bolygó pontos helymeghatározására használták. Keletkezése kb. Kr. e. 100-150 körülre tehető, mielőtt egyáltalán hasonló eszközök megjelentek volna a világ más részein.

Képek és a folytatás a poszt második felében!

A legutóbbi posztomban ami egy hasonló témában írodott, többen is kértétek, hogy mutassuk/mutassam be Füzér várát mert milyen jó is az. Igazából nem ez következett volna a sorban, de egy pár perces utánajárással számomra is elég vonzóvá vált a hely arra, hogy írjak róla. Mivel a vár Borsod megyében van, így legalább a poszt elolvasása után nem csak a gyémántos hercegek jutnak eszetekbe az ország egykor igenis tehetős területéről.

A leíráshoz kattintsatok a folytatásra!

Mielőtt bárki is olvasni kezdené ezt a bejegyzést, meg kell említenem, hogy nagyrészt egyetértek (szóval nem mindennel, mielőtt valaki megfulladna a kapálózástól) Sid Vicious kolléga tegnap esti posztjával, ami igazán megosztott titeket. Kiemelten a felületességet tudnám említeni, ami hiba volt tőle. Nem vagyok se zsidó, se kommunista se zsidóbérenc és egyéb hangzatos jelzőket sem kérnék, de én sem tudok azonosulni azzal, hogy "aki nincs velünk az ellenünk van". Szerintem nem így működik. Nemzeti érzelműnek érzem és vallom magam, és "célom" az, hogy annak egy egészséges és józan irányvonala terjedne el, nem egy olyan ami megoszt és uszít. (Lehet én vagyok túl idealista) Ez nem hiszem, hogy olyan embereket "termelne" ki akik "se ide se oda" nem húznak. Szeretem ötvözni a dolgokat, több elméletből kiemelni a pozitívumot, és a lehető leghasznosabb módon összegyúrni. A világ még mindig nem fekete és fehér, sosem volt és sosem lesz. De többet erről nem szólnék most. Mivel ezt sokáig lehetne még tárgyalni, akit érdekel írtam már ezekről a dolgokról, majd megkeresi.

Szóval, ha még nem vagyok teljesen kiátkozva (ha meg igen, én attól még jól alszom), akkor a mai bemutatásra szánt település Somoskő lenne, azon belül is a vár. Fontos tudni, hogy jelenleg a vár a gúnyhatáron túlra esik, Szlovákiában található, a falu viszont Magyarország része. Bár a térkép alapján nem hazai látnivalóról van szó, mégis érzem annyira magyarnak, hogy bemutassam itt, hiszen az egyik kedvencem. Sok információ nem áll rendelkezésre róla, hiszen egy-egy vármonográfiát (konyhanyelven: történetet) megírni 4-5 év kutatómunka minimum, arra meg kevesen vállalkoznak. Ettől függetlenül kezdjünk is bele, a továbbiak a poszt belsejében!

Üdv!

Az új irányvonal alapján próbálunk olyan bejegyzéseket is készíteni, melyek a "hazai értékek megóvására és megbecsülésére" ösztönöz titeket. Nem kell a szomszédba mennünk műemlékekért, történelmi épületekért, vagy bármi másért. Persze ez nem azt jelenti, hogy utazni, bejárni a világot és felfedezni más nemzetek értékeit tilos lenne, sőt nagyon is fontos. Viszont ebben a posztsorozatban a hazai tájak, látnivalók kerülnek terítékre majd, olyanok is, melyek kevésbé ismertek.

Az első két- három poszt után várom majd a javaslatokat akár a saját településetek látnivalóinak bemutatására,  vagy akár vendégposztokat tőletek is. (Lehet még valamiféle pályázat is lesz belőle) Most azonban jöjjön az első áldozat, a zsámbéki romtemplom, remélem hallottatok már róla:

A továbbiak a poszt második részében!

Üdvözlet a Szerkesztő Hölgyeknek és Uraknak!

Elöljáróban annyit, hogy blogotok rendszeres olvasója vagyok (már mikor megadatik az időm rá).

Sokat gondolkoztam, megírjam-e ezt a levelet. Végül úgy gondoltam, igen, bár továbbra sem tudom, belefér-e majd abba a bizonyos "agyiszint-mércébe", de egy próbát megérhet.
Korunk egyik, ha nem a legnagyobb társadalmi problémáját érintem ezen levél keretein belül: igen, igen, a cigánysággal, bár kissé más szemszögből, mint az itteni posztok.

Node, térjünk a lényegre (a lustábbak és fáradtak ne figyeljenek ide, nem lesz rövid:))

Fiktív levél a cigányhoz:

Tisztelt cigány barátom!

Először is annyit, hogy reménykedem benne, felfogod majd ezen írás lényegét. De mivel még arra sem látok túl sok esélyt, hogy el tudd majd olvasni szavaim, így előrelátólag végy magad valakit, kinek agyi kapacitása legalább megközelíti egy sivatagi kaktuszét.
No, ha ez megvan, folytassuk!
Árulj el nekem valamit: mit tettem, hogy gyűlölsz? Mit tettem, hogy megvetsz? Tanultam, hogy állásom legyen, hogy az ott megkeresett pénzemből levont adómmal etesselek, itassalak. Dolgozom, hogy TE ne dögöljél éhen. Rajtam múlik az életed, de megölnél. 200 forintért is belémvágnád a pengéd. De tudom, ez nem a pénzről szól.
Kiszámoltam (tudod, én még tudok, veled ellentétben): a hat purdéd után, ilyen-olyan egyéb segélyekkel több, mint 250.000 forint jön össze. Mi, nejemmel ketten alig keresünk többet egy hónapban.

EZ MÁR VALAMI, TOVÁBB OLVASOM!