Az egyik olvasónk ajánlott nekünk egy amatőr filmet, melynek ajánlóját ím bemutatjuk.

Mivel általában nem szeretek közhellyel nyitni, most megteszem. Van ugyebár a „kétféle ember van” analógia, miszerint (mily’ meglepő): kétféle ember van. Az egyikféle az, aki haszontalanul tölti el a szabadidejét (például a nyári szünetet), a másik meg az aki a hirtelen jött szabadságát fejlődésre, alkotásra használja fel (legalábbis nem a Facebookos semmittevők táborát gyarapítja).

Nyilvánvalóan ez utóbbi csoportba tartoznak ezen film készítői, melynek most az előzetesét mutatjuk be. A történet alapja ugyan kissé közhelyes, de rendben van, sőt még társadalomkritikai vonásokkal is bír. Röviden arról szól, hogy hogyan változhat meg három egymást nem ismerő ember élete egyazon nap leforgása alatt. Adott ez a három különböző élethelyzet, és a végzet, melynek következtében a három út végül összefut.

Egy amatőr filmhez képest maga a történet és a megvalósítás módja sem tűnik rossznak, kár hogy a legtöbb hazai amatőr filmest pont annyira nem veszik szarba se (ahogy az egyéb téren tehetséges embereket sem). Bár közülük sokan csak egy lehetőségre, a kitörés lehetőségére válnak, a kisszámú valóban adott lehetőség miatt sokuk örülhet ha tűzközelben (például másod- és harmadvonalbeli televíziós csatornák VideoJockiejaiként) helyezkedhet el. A tehetségesebbek számára eddig is csak egy filmfesztivál volt az országban, de a források hiánya miatt kétséges, hogy jövőre megrendezik. Közben meg mindenhol akadnak tíz meg százmilliók a nívósabbnál nívósabb magyar filmek és tévésorozatok készítésére, reality és tehetségkutató formátumok megvásárlására, stb. A tehetséges, és urambocsá’ alkotni, bizonyítani vágyó fiataloknak nem jut semmi, legyen szó művészetről, sportról, vagy akármi másról...

Éppen a Youtube-on nézelődtem, amikor megakadt a szemem a következő címmel ellátott videón: ''Egy nehéz nap éjszakája Fluorral''. Nem is a pillanatnyi düh vörös köde ereszkedett szemeimre amiért a nagyot mondó cím a The Beatles: A Hard Day's Night c. művét lopja, hanem a kíváncsiság lett úrrá rajtam mert nagyon érdekelt, hogy vajon miért lehet nehéz egy ünnepelt celeb éjszakája. Gondolom nem váltott műszakban húzza az igát (a tinilányokat annál inkább), úgyhogy érdeklődve kattintottam a Play gombra. Fluor Tamás egy pöcs, de komolyan. Kár kertelni, ez a gyerek maximum azoknak jön be akiknek kurvára fogalmuk sincsen pölö sem a The Beatlesről, sem John Lennonról, sem Mick Jaggerről, sem Szécsi Pálról, sem David Bowie-ról, sem Szűcs Krisztiánról, sem Prince-ről, sem Brian Enoról, sem Kurt Cobainről, sem Lovasi Andrásról, sem Liam Gallagherről vagy Damon Albarnról, esetleg Thom Yorke-ról. Ha ezek közül neked egyetlen előadó sem ismerős, akkor valami hiba van a készülékedben. Fluor tucatzenét készít, tucatembereknek akik természetesen lájkolják őt minduntalan és néha még a lemezeit is megveszik (kész csoda ez 2011-ben!) de a fellépésein mindig ott csápolnak. Így történt ez a VOLT Fesztiválon is (bár nem tudom melyik idióta rendezvényszervező hívta meg Tomit oda). Tinilányok seregei lepték el a jobb sorsra érdemes placcot. Készült egy videó is, amiben valami alkesz, utcáról összekapart riporter jópofizik és interjúvolja meg Fluort és a többieket. Lessétek meg:

Véleményt nyilvánítani a látott képsorokról én már nem is merek. Aki végignézte a videót (nem olyan rémisztően hosszú, na) az tökéletes képet kaphatott arról, hogy mennyire lehet sztár idehaza egy tudását tekintve bőven a béka bizonyos hátsó fertálya alatt elhelyezkedő alak. Fluor leghíresebb dala a Mizu, amelynek dalszövegét már nem egyszer elemeztük ki mi magunk is jelen blog hasábjain. Nem mellesleg a dal ráadásul bizonyítottan lopott, hiába próbálta kimagyarázni magát a művész úr. Ennyi erővel én is újraértelmezhetnék egy régebbi klasszikust (de nem cover szinten, hanem egy az egyben lenyúlva az eredetit), majd kidumálnám, hogy én csak megragadtam a dal lényegi részét és átültettem a mai kor elvárásait kiszolgáló formátumba. A nagy lófaszt! Loptad! – mondaná erre néhány zeneszakértő és bőven igazuk is lenne. Említett szakértők a tini-ikon, Fluor slágerénél is feltűntek, vádolták őt de Tamás nem hallgat az ilyesmire, inkább újabb fellépésre indul valami kis községbe amely még épphogy ráfért a térképre. Az egója legyőzte, a kritikát nem hallja/látja már meg és ha netán mégis elkeserítené valami akkor majd a rajongói helyrebillentik a lelki békéjét. A 21. században él, talán már kicsit túl is nőtt azon. A lájkokra lájkokkal válaszol, az üzenőfalát fél óránkénti időközönként frissíti. Neki bejön ez a szitu, pont úgy mint a 11-től 16 évig terjedő korosztálynak is (ha ennél idősebb fejjel rajong valaki Fluorért, az sürgősen nézesse meg magát a háziorvosával). Kivételek természetesen mindig akadnak, de tény, hogy a jelenkori fiatal generáció elbaszott egyedei imádják Fluor Tomit és maguk alá pisilnek ha meghallják élőben a Mizu-t. Okostelefonnal járkáló zombik. Srácok én azt hittem, hogy ennél már nem lehet lejjebb de VV Béci bebizonyította, hogy mégis. Mi minden jöhet még ezek után? Véleményeket a videóról és úgy cakk-pakk a magyar zene mai állapotáról kommentekben várunk.
 

Kevesen voltak - nagyobb tömeg esetén biztosan sikerült volna. ;)

18-an egy mobil wc-ben nem rossz arány, itt vannak a fesztiválok, lehet próbálkozni a rekord megdöntésével, filmre venni és beküldeni nekünk!

A forró nyári napokat nem szabad a klímás irodában/szobában tölteni, tessék kicsit izzadni is! A legjobb, mikor a vízparton lehetsz, de megannyi szabadtéri program közül válogathatunk, például: fesztiválok, falunapok, búcsúk… Persze ilyenkor sem szabad elfelejteni divatosan öltözködni! Nos, adok néhány trendtippet a nagyvilágból, nehogy cikiben legyél, mondjuk a Szigeten: