Már múlt hét csütörtökön is hoztam pár remek képet az álmok világából (Szép álmokat! vol.1), és itt is van a következő adag eredeti méretben közzétett, hangulatos kis képecskék csoportja. Az a helyzet, hogy nem mehetek el szó nélkül a rémálmok mellett sem - múltkor még csak a bevezető részben említettem, de most már néhány kép formájában is szemmel láthatóvá teszem. Tudod, olyan velem még soha az életben nem fordult elő, mint a filmeken látható, éppen rémálmukat átélő emberekkel, akik villámgyorsan megébrednek, felpattanak az ágyban, és patakokban folyik róluk a víz, lihegnek, rosszabb esetben az éjszakába üvöltenek félelmükben. Talán ha majd azt álmodom, hogy Kiszel Tünde és Hajdú Péter nagytotálban nyalják-falják egymást előttem, izzadnak és hevesen nyögnek, akkor talán én is minél előbb felriadok - aztán vagy eljutok a mosdóig, vagy az ágyam mellé okádok. Hát fúj. Inkább gyorsan el is hesegetem ezt a perverz gondolatot. Kalandozzunk el inkább a szép álmok határtalan mezsgyéjére.

Az imént beszéltem a rémálmokról. A tudományos - de halandó számára azért még érthető - magyarázatuk ez:

"A rémálom azon paraszomnia alá besorolható folyamatok egyike melynek során az ember gyakran, ismételten riad fel az éjszaka során.

A rémálmokat gyakran az izgatottság, stressz okozza. Ismétlődő, az alvás mély szakaszából való felriadások jellemzik. Általában 10 éves körüli gyermekeknél fordul elő. Ennek az alvási zavarnak a gyakorisága és milyensége szermélyről személyre változik.

Főbb jellemzői - ami megkülönbözteti az "Éjszakai rémület"-tól - hogy felriadás után képesek az emberek emlékezni arra hogy mitől ijedtek meg. Az ember pulzus száma megemelkedik, izzadni kezd és maximum 5 percig tart a folyamat."

Előfordul, hogy olyasmit álmodunk aminek szerintünk az égvilágon nincs semmi értelme - hülyeség, összevisszaság, lehetetlen. Nekem is (és biztos vagyok benne, hogy Neked is) volt már nem egy ilyen álomban részem (részed). Ezek mind a tudatalatti elfolytott vágyai - persze, a való életben talán olyasmi is az eszedbe jutna, hogy mikor éppen a buszt várod a tömött megállóban, és közben olyan hideg, csípős szél fúj hogy már teljesen kipirosodott az arcod, mellette még az eső is szitál, akkor legszívesebben felelmelkednél a földről és tovarepülnél a város fölött. Lehetetlenség, ez tény - hiszen az ember nem tud repülni. Legalábbis a való életben nem. Azonban álmunkban bármi (mondom: bármi!) lehetséges - talán aznap este az álmodban egyszer csak azon kapod magad, hogy kiugrasz a szobád ablakán, és a levegőben szárnyalsz. Bármi lehetséges. A Folytatás után megint láthattok pár nagyon jól sikerült képet, amelyek távoli, álombéli világokat rejtenek a maguk minden szépségével, és rejtélyességével együtt:

Tudod, már hónapok óta rosszul alszom - nálam ez amolyan megszokott már. Lefekszem, próbálok elaludni, de minduntalan csak forgolódom össze-vissza, és a világért sem sikerül. Kivételes napok vannak viszont, amikor engem is utolér az álom - szeretem az olyan napokat. "Az álom képek, gondolatok, hangok és érzések összessége, mely az agyon fut át alvás közben. Az álmok létrejöttének oka, módja és az álmok jelentése még nem tisztázott, bár mindig is érdekelte az embereket. Sigmund Freud szerint az álmok szoros kapcsolatban állnak az álmodó személy aznapi tevékenységével és szimbólumokat rejtenek, amik miatt néha abszurdnak vagy hihetetlennek tűnik az, amit álmodunk." - így a wikipedia.

Az álom lehet földhözragadt, teljesen hétköznapi helyeken játszódó, ugyanakkor távoli világokba elkalauzoló, fantáziadús és meseszerű is. Néha lehet borzongatóan félelmetes, és néha kellemesen megnyugtató is. "A valóságon túl álmok vannak, és mindenki bennük él tovább." Olykor-olykor hihetetlenül valósághűek. Egyszer felkeltem a saját szobámban: vak sötét volt - minden annyira ismerősnek tűnt, és mégsem volt az. Lépteket hallottam odakintről. Súlyos, dobbanó lépteket - egyre csak közelebb, és közelebb a szobámhoz. Megijedtem. Sötét árnyak keringtek a szobában - olyan sötétek voltak, mint az éjszaka, mégis ki lehetett venni a körvonalaikat az éj feketeségében. Aztán egyszer csak megébredtem. A szoba teljesen ugyanaz volt, pont ugyanannyira sötét, és pont ugyanannyira rideg mint az álmomban - csakhogy immár a valóságban jártam, és nem egy képzeletbeli világ elmosódott határán. Képzeljétek el, milyen lehet annak aki egész életében álmodik - nincsen önálló élete, csak az álombéli ami percről-percre változhat. Ismerős, és ismeretlen világokban járhat, és fedezhet fel olyan dolgokat, amelyeket csak az ő elméje képes megérteni. A Folytatás után hoztam nektek egy pár (eredeti méretben lementett) képet, amelyek távoli, álombéli világokat rejtenek, a maguk minden szépségével, és rejtélyességével együtt.

Egy kiadós ivászat meló után mindíg jólesik a pihenés. 

....édes a pihenés. De nem mindegy, hogy hol, és milyen pozitúrában nyom el minket a buzgóság, vagy a töméntelen kadarka és olcsó vodka kombója, mert ilyen képek készülhetnek rólunk az "agyiszint"-esek legnagyobb örömére! Előző rész:-ITT-
 

....édes a pihenés. De nem mindegy, hogy hol, és milyen pozitúrában nyom el minket a buzgóság, vagy a töméntelen kadarka és olcsó vodka kombója, mert ilyen képek készülhetnek rólunk az "agyiszint"-esek legnagyobb örömére!