A rajság határtalanságának eszméjét ugyebár mind ismerjük. De mindig vannak újdonságok. Példának okáért itt van a mai delikvens, aki a ház legrajabb részén, egy rajosan kitapétázott fal előtt pózol, teljes terjedelmében.

A színek is rajosak, karmazsinvörös, kontra arany, plusz citromságra, és fehér keretezés. Gyönyörű. Tényleg. Persze az hogy egy fél ív tapétát felragasztunk a falra, és hungarocell szegővel rögzítjük, az nem helyettesíti azt, hogy ezen a falon egy kép is lehetne. De ők tudják.

Hát ez nagyon dzsukel volt. De ezzel nincs vége, hiszen a betekintési szög és a ruházat variábilis, így jöjjön a következő ilyen kép egy kis műanyag virággal felturbózva. Lehet hogy csak én vélekedek így, de szerintem a művirág olyan mint templomban fingani, ha már hülyék az öntözéshez, elégedjenek meg a csupasz falakkal.

Ez már keményebb volt. De a diszkószerelés nem sugároz elég erőt, főleg a kínai piacos melegítőalsóval, ezért kell egy maffia menedzser kép is, melyen az előző szetthez melegítőfölsőt és mobilt adva be is következett a kívánt változás. Persze a zselézett haj mellé egy napszamüveg jól jött volna (akkor lenne teljes a kép), de tudjuk be a hiányát annak, hogy a második cserép művirág is pénzbe került.

De lehet hogy ez csak fal fetisizmus, mert mint látjuk az úriember szereti a legalább egy oldalról korlátolt tereket. Erre itt is a következő példa, amikor barátunk a westend vízesésfalát tiszteli meg jelenlétével. Persze izgatottságát nem bírja korlátozni, a fal közelsége nyilván valami reakciót váltott ki belőle, ezért tartja markában a farkát (az óra azért kivillan).

Minden esetre, hogy lássátok ő nem egy zárt téri raj, közlök egy a többitől eltérő képet is. Erről két dolgot tudhatunk meg:
1: a maffiózóknak is lehet nem raj verdája,
2: a szabad levegőn még gázabb a tag mint beltéren.

Mellesleg én is furcsállom a romasopp hiányát, de lehet hogy még tanulatlan...