Balogh Artúrról, és díszes kompániájáról már egy ideje nem hallottunk. Az újabbaknak elmondom, hogy Balogh Artúr, és okleveles gárdája a Nácik haza” (He! Hehehehe…) radikális blog szerkesztői, akik önfeledten szórakoznak azon, hogy a gádzsókat, köztük főleg minket magyarokat ócsárolnak.

A blogjukkal természetesen rengeteg kulturális eredményt értek el, többek között megteremtették a cigány sci-fi műfaját, melyben az egész világ összeesküvést sző, hogy elvegye a cigányoktól azt, amit anno ők birtokoltak. Legújabb ilyen agymenésük alapján a cigányok már hamarabb elfoglalták a Kárpát-medencét mint mi magyarok, sőt Kolompár Orbán családnevét visszavezetik a cigány ősapákig. Következzék a sztori (eredeti formában)…


Cigány Honfoglalás: The Legend!

Vereckei- hágónál a nagy magyar csapatok találkoztak egy számukra ismeretlen népcsoporttal. Ez a népcsoport ott tábort verve táncoltak és mulattak, kihasználva a Vereckei- hágó egyedi infrastruktúráját. A hős Árpád Vezér is megpihent történelmi és államalapító tette előtt, borral oltotta szomját, és vadhússal csillapította éhségét.

Az ott eltöltött pár nap alatt megakadt a szeme az ismeretlen népcsoport vezérének a lányán, Roxánán, aki tüzes, szenvedélyes táncával kábította el a hős vezért. Roxána harmatos nőiességét még férfi nem érintette, ajkát még idegen ember nem csókolta. Így érthető, hogy Kündü nem tudott ösztönein uralkodni egy a királynak szánt rózsa láttán.

Csábításnak csábítás lett a vége és a szerelemesek egymásba gabalyodtak, miközben a honfoglaló csapatok teljes fegyverzetben várták a Kündü vezényszavát a Kárpát- medence birtokba vételére. A szenvedélyes szerelem másfél évig tartotta fogságban a Honfoglaló magyar ősöket, amelynek gyümölcse egy fiú lett, akit Kündü után Külümpnak neveztek a magyarok.

Az idegen nép az ü helyett o-t használt így ők a Kündü fiának a nevét nem Külümpnek mondták, hanem Kolompnak. Kündü boldogan dúskált volna Roxána kebleiben, de Ond, Kond, Tas, Huba, Töhöm és többiek emlékeztették a Kündü a kehelybe csepegtetett testvériségre, amit mindannyian kiittak, a Vérszerződésre.

Ezért Kündünek mennie kellett, de még megkérdezte Roxánától, hogy mi a kedvenc színe, amit a zászlójára akar tűzni, soha el nem múló szerelme jeléül, és az alapítandó országának lesz a harmadik színe. Roxana a természet, az élet színét tartotta a legszebbnek, és a legjellemzőbbnek a szerelmükre ,ami a szabadban eltöltött forró éjszakákra emlékeztette őt. Ezért lett később a magyar zászlón harmadik szín: Zöld.

Kündü megígérte az ismeretlen népnek, hogy ha bármikor a Kárpát -medencében járnak akkor ott otthonra találnak, és a közös gyerekük neve legyen az ismertető jele annak, hogy valaha szoros, soha el nem múló barátságot , rokonságot kötöttek.

Árpád Hős vezér neki is látott a fárasztó Honfoglalásnak . Ám féltékeny feleségének feltűnt a Honfoglalással eltöltött sok idő , és a kimaradt másfél évről kérdezősködött folyton. Ezért fordul elő , hogy a történészek még mindig vitatkoznak azon az évszámon , hogy mikor is kezdődött a Magyar Honfoglalás , hiszen az a másfél év még mindig eltitkolandó.

Árpád a felesége féltékenysége miatt nem tudta sarjainak tovább adni eltitkolt féltestvérük nevét, ezért meghagyta véreinek, hogy minden idegen népet testvéri szeretettel fogadjanak. Az idegen nép, Kolomp vezetőjükkel az élen meg is érkeztek a Kárpát – medencébe , akiket a helyiek a Kolompárnak neveztek , és a népcsoportot cigányoknak hívták.


By
Balogh Artúr

Ugye milyen szép volt? Menten ki is vonulok az utcára, és minden magyar zászlót cigánykerekesre cserélek, továbbá egy vésővel minden táblán átírom a Magyarország feliratot Cigányia független nem náci nemzetállamra.

De kedves Artúr. Ne légy kicsinyes. Válaszd Líbiát! Annak az egész zászlaja tiszta zöld, ráadásul Magyarországhoz képest istentelenül nagy. Itt hozzátenném, hogy a világ összes országa közül nyolcvanhétnek a lobogóján található meg a zöld szín (ezzel a harmadik leggyakoribb szín a kék, és a fehér után). Tehát ezen az analógián továbbgondolva, a cigányság a föld lakott területeinek legalább harmadára tarthatna igényt. Persze ha minden zöld szín a Roxánás sztori alapján került fel a fentebb említett 87 lobogóra, akkor a ti Roxánátok nagyobb ribanc volt, mint a fajtádban uralkodó átlag.

De nézzük a valóságot (elemzés következik):

A Vereckei-hágónál a magyarok csakugyan találkoztak egy számukra ismeretlen népcsoporttal, de azok nem a cigányok voltak, hanem a bolgárok egyik vándorló törzse. Természetesen ők is csak időlegesen táboroztak a hágónál, hiszen az elképzeléseddel ellentétben a honfoglalás nem egy állandó erőltetett menet volt, hanem lassú, de folyamatos „megyünk, tábort verünk, megint megyünk” folyamat. Árpád tényleg megállt itt, de nem borozott (honnan lett volna bora, amikor a szőlőt gondozni, a mustot taposni, a bort meg érlelni kell), helyette inkább kumiszt ihatott (ami ugyebár az erjesztett kancatej te tudatlan sötét féreg).

Innen ha lehet még elrugaszkodottabb a sztorid, de megpróbálom követni. A bolgároknál biztos voltak fiatal lányok, akik biztos táncoltak, és minden bizonnyal csábítóak voltak, de őket nevezhették bárkinek a Roxána csak a te utópiád. Nem tudom szerinted ki volt Kündü, de nekem a kündüről egy Kazár (illetve Török) tiszti cím ugrik be, de te nyilván jobb vagy ebből is.

Bár a csapatok tényleg várakoztak, csöppet sem arra vártak, hogy Kündü kiadja a parancsot a Kárpát-medence (mert akkoriban biztos így hívták) elfoglalására. Miért? Egy: fingjuk nem volt arról, hogy az medence. Bár az előző évtizedek során a magyarok már jártak a Kárpát-medencében, egy hágóról a legjobb esetben is csak 30-35 kilométerre láttak el (a Kárpát-medence meg ugyebár nagyobb ennél). A másfél éves várakozásról meg annyit, hogy ez a fajta hosszabb megálló gyakori volt a vándorló törzseknél (nem csak a magyaroknál).

Persze a vezérek szemét rasszista gecik voltak, nem bírták a tetvek, hogy (nem létező) Kündü barátjuk egy (szintén nem létező) cigánylányba szeretett bele. Persze ahelyett, hogy a lányt lóra, vagy saját lányra cserélték volna, hagyták a cigányokat menni a másik irányba, és úgy döntöttek, hogy zászlójukra fel fog kerülni a zöld szín. Csak tájékoztatásuk közlöm, hogy a honfoglalás korában (illetve még Szent István idejében is egyszínű piros zászlónk volt, de ezt te nyilván jobban tudod).

Ezért lett később a magyar zászlón harmadik szín a zöld? Ha nem tudnád (miért is tudnád?), először önálló egész országra vonatkoztatott módon az 1848-49-es szabadságharc során került fel a magyar zászlóra a zöld szín. Természetesen zöld motívum már ezelőtt is volt a zászlón, de a három domb csak nem lehetett kék, vagy sárga. A nem létező Kündü persze ezzel nem hálálta meg azt a sok éjszakát, rokonságot is felajánlott a szimpatikus népcsoportnak. Hihető, hogy nem felejtette el Roxánát, és népét a picsába...

Persze a suttyó történészek azért falaznak, hogy nehogy kiderüljön, hogy a törzsi rendszerben eleve poligamista beállítottsághoz szokott magyar vezérnek (Árpád, és Kündü eszerint rokonok?) ne kelljen magyarázkodnia egyik nejének. Persze ennek az a lényege, hogy nehogy kiderüljön, hogy rokonok vagyunk veletek (ami maximum a homo sapiens vonatkozásában igaz), és hogy eleve ti voltatok azok, akik átengedtétek nekünk ezt a földet miután a vezérünk megrakta az egyik itt sosem járt ősanyátokat. Itt szintén informálnálak téged arról, hogy a MAGYAR honfoglalás idején, a te néped a közel keleten, és Egyiptomban élt, ahonnan a 13-14 század környékén vonultak ki végleg. De az idegen nép, és Kolomp nevű vezetőjük nyilván valóságos volt (valahol egy alternatív univerzum alternatív idősíkján)...

Csak megkérdezném mivel magyarázod azt, hogy Kolompár Orbán (akit amúgy a blogon bőszen védelmezel) családnevét miért vezeted vissza saját fiktív ősapátokhoz? Megkent téged pár millerrel, hogy a blogodon anyázd a magyarokat, és nyald a seggét folyamatosan? Még jó hogy saját magadat nem vezeted vissza az ókorba. Pedig simán kitalálhattad volna, hogy mondjuk Bülük vezér beleszeretett Roxána kishúgába, Klarisszába, akitől megszületett egy Balüg nevű kisfiú, aki több évtizeddel később mint Balog vezér visszatért a cigányok élén az országba.

 

Üdv,
Főúr1127