Emlékszem, mikor kis porba-fingó voltam papám mindig jó tanácsokkal látott el. Például: "Amelyik nő jobban szereti a bőr pénztárcádat, mint a farkadon a bőrt, azt ne vidd haza!", meg hasonlók. Akkor, 5-6 éves fejjel, fogalmam sem volt miről beszél az öreg; pláne hogy mire elmondta eltolt 5 szál cigit, és 3-szor újrakezdte a mondatot, Isten nyugosztalja. Mégis tudtam, hogy meg kell jegyeznem, amit mond. Onnan tudtam, hogy minden bölcselete után hozzátette a bűvös mondatot, ami valahogyan így hangzott:
"...ezt jól vésd bele a fejedbe fiam, a rossz dolgokat meg verd ki onnan!"
Ez nagyon is jól ment, mai napig emlékszem minden szavára, és már tudom milyen bölcs egy csóka volt. Ritkán lőtt mellé, szinte minden tanácsa hasznosnak bizonyult későbbi éveimben.
Persze, mindenki a saját hibáiból tanul, ezért sokszor figyelmen kívül hagytam a jól elraktározott okosságokat. Ilyenkor az eset után mindig megpróbáltam kiverni a fejemből a dolgot, és elfelejteni hogy mekkora hülye voltam.

Mikor tudtam, hogy felesleges felhívnom egy csajt mert úgyis elküld, de mégis felhívtam:


Mikor minden Karácsony elött 2 hétig "leveleztem" a Jézuskával, mire egyszercsak anya véletlenül/direkt a saját nevével írta alá a válaszlevelet (egy világ omlott össze bennem, még most is tátong egy lyuk belül) :


Esetleg akkor, mikor haverokkal berúgtunk és "kölcsönvettünk" egy csónakot Balcsin, majd kézzel beeveztünk úgy 50 méterre a parttól, bent iszogattunk majd másnap 50 kilométerre egy nádasban ébredtünk fel, és alig tudtunk hazaérni:

Belegondolva az utolsó eset vicces volt utólag is, csak ne kellett volna annyit evezni kávé, cigi, evező nélkül. Persze a csónakot visszavittük sértetlenül :) !