Na, ez az igazi agyfasz videó. Van itt ez a MattyB elnevezésű kis gyógyegér akit máris az új Justin Bieberként tartanak számon. Nyolc éves mindössze és nem a Legózás vagy a számítógépes játékok kötik le figyelmét hanem a rappelés. Már elkészült az első hivatalos videoklipje is ami ugyan harmatgyengére sikeredett de legalább villoghatott benne (gondolom apucinak nem kellett mélyebben a tárcájába nyúlnia egy ilyen alkotásért). Van itt minden kérem szépen, kezdve Matty nem titkoltan Bieberre hajazó öltözékétől kezdve egészen a marcona biztonsági emberig akinek csupán annyi szerep jutott, hogy a háttérben álló Mercit támassza. Olyan videó ez, amihez erős gyomor kell holott nem lesz benne semmilyen szexuális, avagy erőszakos tartalom – mégsem vagyok biztos benne, hogy mindenki végig tudja nézni anélkül, hogy vért hányna. Matty előtt szabad az út a gány média irányába, már csak egy albumot kell összedobnia és máris bekajálják őt az amcsi tinédzserek.

Megjegyzés: Tudom én, hogy gumi nélkül sokkal jobb a szex de srácok, pont az ilyen Matty -féle ''balesetek'' miatt kell állandóan óvszert használni! ;)

Elég régen írtam már itt a Gáspár családról, talán a legutolsó ilyen még azon zene-összehasonlítós cikkem volt amelyben Győzit állítottam pellengérre egy igazán értékes hazai formációval szemben (ha emlékezetem nem csal akkor azon másik formáció a méltán ismert és elismert, sajnos azóta már feloszlott Kistehén Tánczenekar volt). Gáspárék nemrég megint az újságok címlapjára kerültek, ugyanis drágalátos, világi kisjányukat, Evelinként kórházba kellett szállítani miután súlyos balesetet szenvedett gépjárművével miközben a szokásos fitneszedzésére tartott. Nem tudjuk biztosan de valószínűsíthető, hogy Győző a hír hallatán kétoldali agyfaszt kapott és veszettül rángatni kezdte a vaskaput ''Dicsak' a Buksi megmondta, hajjak' meg!'' szavakat kántálva majd mint őrült ki letépte láncát, úgy rohant felesége, Bea asszony elé aki hidegvérét megőrizve, higgadtan kevert le idióta urának egy hatalmas pofont majd feltette az ebédet főni. Evelinkének komolyabb baja nem esett, állítólag már haza is térhet a kórházból. A hazai online szennylapok koronázatlan királyának, a Velvetnek következik most néhány idevágó sora:

Nem fogyasztott alkoholt, állítólag egy szarvas ijesztette meg, ezért veszítette el az uralmát az autó fölött Gáspár Győző tizenhét éves lánya vasárnap, amikor fitneszedzésre tartott. A friss jogsis Gáspár Evelinnek a gerinccsigolyái sérültek meg az autóbalesetben, jelenleg a salgótarjáni kórház intenzív osztályán ápolják. A rendőrség szabálysértési eljárás keretében vizsgálja a történteket. Szülei azóta folyamatosan mellette vannak, leszámítva azt a néhány órát, amíg adócsalás és magánokirat-hamisítás vádja miatt a bíróságon ültek. „A kislány kedden, csütörtökön és vasárnap jár fitneszre, és tegnap, ahogy elindult, nem messze a házunktól elé ugrott egy nagyobb darab szarvas. És hát kéthetes a jogosítványa, megijedt” – magyarázta a Velvetnek Gáspár Győző, hogyan szenvedett autóbalesetet tizenhét éves lánya vasárnap.

A múltkoriban bemutatásra került egy elég érdekes videoklip hazánk egyik újdonsült, maffiabetegségben szenvedő tinisztárjától. Nevezetesen VV Béciről van szó akinek "A Legnagyobb" című agymenését Ti is megtekinthettétek a blogon (poszt ITT). Már akkor is megemlítettem, hogy az említett úriember valamilyen szinten már a VV szereplés és az azzal járó kötelező hírnév előtt is kötődött a zenéhez (már ha zenének lehet nevezni azt az autotune katyvaszt amit ő csinál). Young G nevű formációjával a hazai undergroundot célozta de aki kicsit is tisztában van azzal, hogy milyen előadók uralják ezt a placcot (hozzáteszem: teljesen megérdemelten) azok nem ott fogják folytatni erőltetett menetelésüket, hanem nyitnak a mainstream irányába.

Az underground hip-hop nálunk egyáltalán nem számít kevesebbnek az európai társakhoz képest, gondoljunk csak például az NKS-re, a Punnany Massif-ra, FankaDeli Ferire, a Barbárfivérekre, a Killakikitt-re avagy örökös kedvencemre, az Akkezdet Phiai-ra akik második lemezükkel összemosták a kávéházi, verselős, irodalmi stílust a rappzenével.

Young G (azaz Rácz Béla, másnéven VV Béci) belekóstolt ugyan ebbe a miliőbe de csakhamar rájött, hogy ez nem az ő világa, nem tud érvényesülni ilyen körökben, ilyen volumenű vetélytársakkal szemben. Pont kapóra jött neki a ValóVilág4 amely ugródeszkát jelentett a hírnév irányába és bár a realityt ugyan nem ő nyerte meg (hanem a pénzéhes, rojtosra kúrt prostik legnagyobb kedvence, VV Alekosz) de nem hagyta, hogy a körülötte kialakult hype alábbhagyjon és köszönhetően az internetnek, meg a médiának, elkezdett mozgolódni. VV Béci névvel is csinált klipet amely remek marketingfogás volt hiszen így minél többen megismerhették a régi énjét, azaz Young G-t akit most újra elővett. Összeállt Dükivel akiről nekem fogalmam sem volt, hogy ki – csupán nagyon ismerős volt, mintha láttam volna már az Ázsia Centerben farmernadrágokat árulni. Mivel a Google a barátunk, nem haboztam. Utánakerestem Dükinek és a következő információkat találtam: ''Tran Duc Ahn azaz Düki 1990-ben született Vietnámban. 6 éves kora óta él Magyarországon. Dükit a Csillag születik 2. szériájából is ismerhetjük, ugyanis a Bad Boyzzal indult akkor, de nem nyertek. Dükinek megjelent első önálló száma a "Tedd fel kezed".'' Lassan már tényleg minden egyes lakos kiad egy-egy számot.

Na, nézzétek meg ezt a klipet aztán majd folytatom:

Most az olyan olvasókhoz fordulnék akik kicsit is járatosak a hip-hop világában: srácok, melyik volt az első klip ami beugrott nektek mikor megnéztétek Young G és Düki eme fantasztikus produkcióját? Mert én ugyan csak elvétve hallgatok hip-hopot de nekem egyből Snoop Dogg ''Drop it like it's hot'' című slágere ugrott be, még a dobgép is kísértetiesen hasonló ütemeket ver. A rendezőt innen is külön csókoltatom hiszen úgy akarta menővé tenni a klipet, hogy telepakolta drága verdákkal, falatnyi ruhákban vonagló csajokkal és mindezt fekete-fehérben tálalva ami nemhogy nem menő, de 2011-ben már egyenesen vérciki.

Young G és Düki persze hozzák a kamu-gengszter formát. Düki villogtatja a Bad Boyz-ban mesterire fejlesztett, előtte valószínűleg a frottírzoknis és a strandpapucsos stand között begyakorolt tánctudását, Young G pedig hadonászik és mutogat – nem kötök bele, talán ezt is tanítják valahol. Ki tudja. Szeretném külön felhívni a figyelmeteket a dalszövegre amely még a múltkori klipet is jócskán alulmúlja. Jót mosolyogtam a rímpárokon:

"Látom rajtad nagyon jól áll a kaszni
Valaki ma téged jól megfog...vigasztalni
Ne ellenkezz, úgyis tudom fogod magad hagyni
A spanjaim privátban szanaszét fognak kapni"

Ehhez külön gratulálok nekik, a teljes dalszöveg kiötlése egészen biztosan nem telhetett több időbe mint fél óra. A klippremier naná hogy a VIVA-n startolt és a sok identitászavaros tini mind úgy benyelte mint kacsa a nokedlit. Ez kell ma a zombinépségnek, erre van igény. Menő verdák, kívül fullos de belül üres csajok és természetesen a mérhetetlen megalománia. Öt év múlva már azt sem fogjuk tudni, hogy ki volt ez a két veréb de jelenleg, 2011 vége felé közelítve még ők vannak a toppon, a tehetségesebb fajtának meg marad az aluljáróban, avagy a kisebb találkozókon való szövegelés meg az mp3-ban terjesztett trackek. Kérdésem: van akinek bejön Young G és Düki produkciója? Netán van olyan, aki bevállalná, hogy a két fiatalember a torkára spricceljen? Egyáltalán van olyan, akinek ez hip-hop?

Rövidke kis poszt lesz mert nincs sok időm, a többi cikkíró meg nyilván még mindig nyaral. Biztosan sokan ismeritek a Rossz PC Játékok című sorozatot (amelynek sajnos már vége szakadt, de azért elég szép kort élt meg). Nekem is nagy kedvencem volt annak idején FreddyD videósorozata, volt szerencsém beszélni is vele egy-két alkalommal. Sajnos mint az várható volt, amikor elkezdte ezt az egészet akkor feltűntek mellette a háttérben mozgolódó, őt másolni próbáló egyedek is (most ne menjünk bele abba, hogy az egész RPCJ-sorozat az Angry Video Game Nerd-öt vette alapul mert ez egészen más tészta és koránt sem lehet plágiummal vádolni Freddy-t). Mindenevő kocka korszakomban (most már csak a Wow meg a Sims3, naná!) én is figyelemmel követtem az ilyen copy-paste alkotások érdemi részét, melyek között akadtak jobbak (pölö a Játékbemutató-sorozat Reactorral vagy a Rossz Nintendo Játékok-sorozat Spaceninja88-al) avagy éppenséggel bűnrossz, a szintet a béka hátsó fertálya alatt tartó alkotások és velük együtt egomán seggfejek akik azt hitték megmutathatják a világnak mennyire vérprofik ők a különféle játékokban. Ezek a hülye verebek még a Youtube-ra is feltöltötték agymenéseiket, pedig elég lett volna ha csak haveri/szűkebb családi körben alázzák meg magukat. Ezeken csak röhögni lehet, tényleg nem jók másra. Mi is sírva nevetünk a suliban az ilyen idióta videókon meg a 12-13 éves kis tufákon akik profi gamereknek képzelik magukat és fennhangon osztják az észt. Alanti videó is egy ilyen gyereket szerepeltet, érdemes végignézni (ha nem kapsz agyfaszt az első megtekintés után akkor megemelem előtted az ócska, szakadt, kopottas fekete kalapomat!) mert ilyen szart nem láthattok mindennap:

u.i.1: Hány éves ez baszdmeg?! Nagycsoportot kijárta már?

u.i.2: Videót köszi Oni-nak! ;)

Ha az ember kipróbál különféle szintetikus szereket (na, jól kezdődik a poszt) akkor bizony jó eséllyel átélhet nagyon komoly, szinte már-már kézzel fogható dolgokat. Olyan utázásokon vehet részt amelyek a legmerészebb álmait is felülmúlják, és mindehhez ki sem kell mozdulni a jól megszokott nappaliból. Jelen poszt is egy elég durva trip lesz, ugyanis az úriember (?) benne akkora egyéniség, hogy lassan már a képernyő sem bírja el. Előre szólok mindenkinek, hogy ez az alak tényleg komolyan belevetette magát az igénytelenség mocskába – vélhetően Anti Fitness Club és No Thanx poszterek tarkítják szobájának falait (a kötelező Bieber/Lady Gaga/Rihanna képekről nem is szólva) és amíg az iskolában a tanárok rendre csak megbotránkoznak rajta, addig az öribarijai tulajdonképpen piedesztálra emelik, akkora arc a többi szürke kisegér között. Nyilván a Monstert is Monsterrel keveri de azon sem lepődnénk meg túlzottan, ha szabadidejében a Nyugatinál csövezne az aluljáróban néhány hasonló mentalitású alakkal. Vizuális téboly a Folytatás után. Nagyobbat üt mint az LSD.

Sziasztok!

Elég régen került már bemutatásra jelen blogon Bandi a hegyről barátom irománya, ezért jelen posztban egy ilyen olvasmány fog következni. Bandi tősgyökeres olvasónk és kommentelőnk, nem mellékesen pedig ő írta meg a tavaly ősszel közzétett Öreg házas sztorimnak a nyertes befejezését is. Azóta számtalan alkotással gazdagította már kicsiny blogunkat és Titkos Ellenállásra is hetente kerül ki tőle egy-egy újabb anyag. Bandi eleve a realitás talaján mozog (ezt munkája meg is követeli) ugyanakkor időnként tért enged a fikciónak is. Jobbnál-jobb írásokat közöltem már tőle amelyeket bárki visszakereshet az ''olvasmány'' című rovatban. És mivel az utóbbi hetekben erősen dívik a különféle konspirációs elméletek analizálása a blogon, ezért Bandi sem tétlenkedett és előállt egy ilyen tematikájú cikkel. Megéri elolvasni mindenkinek, aki kicsit is érdeklődik az összeesküvés elméletek, a konspirációs témák és egyebek iránt, vagy csupán leköti az olvasás. Jó szórakozást!

-Brit-

KONSPIRÁCIÓS TEÓRIÁK

A NULLADIK ATOMBOMBA?

Van egy hely az Egyesült Államokban, ahol a százezer főre jutó rákos megbetegedések száma az egyik legnagyobb a nyugati partvidéken, és a sugárzást mérő berendezések is nagyobb értéket mutatnak, mint az átlagos határérték. Na azért nem akkorát, mint mondjuk Novaja Zemljában, a hírhedt orosz atomkísérleti telepen, de az adat azért még így is figyelemreméltó. Talán, mert itt is egy nukleáris kísérleti robbantásra került sor? A Trinity-teszt keretén belül 1945. július 16-án Új-Mexikóban letesztelték a – hivatalosan - legelső atombombát; de valóban ez volt-e a történelem első nukleáris robbantása, vagy történt már egy, egy évvel korábban?
Az Egyesült Államok még nem lépett be a háborúba, amikor 1941 augusztusában már építeni kezdték a Port Chicago névre keresztelt hadikikötőt. (A létesítménynek semmi köze nincs a „valódi” Chicagóhoz, mivel ez a nyugati partvidéken, a San Franciscói öböl partján áll, nagyjából 45 kilométer távolságra San Franciscótól. Abból a célból hozták létre, hogyha az USA netán hadba keveredne a Csendes-óceánon, és mondjuk éppen Japánnal – micsoda különös előrelátás, mondhatom némi gúnnyal, talán csak nem Pearl Harbort tervezgették már? - akkor legyen egy hadikikötő, ahonnét útnak indíthatják a szállítmányokat az óceán felé). A Port Chicagóban szolgáló katonák közül kizárólag a tiszti kar volt fehér bőrű, az itt szolgáló közkatonák azonban egytől-egyik feketék voltak, valamint akadt köztük néhány indián származású, és egy-két mexikói is; ők már generációk óta Kaliforniában éltek, gyakorlatilag tősgyökeres amerikai állampolgároknak számítottak. (A bőrszín, mint olyan, később még fontos lehet). Tudnunk kell, hogy a háború során az USA-ban ezek közül a színes bőrű fiatalok közül (az átlagéletkoruk Port Chicagóban alig érte el a huszonkét évet) szinte senkit, vagy csak nagyon keveseket küldtek frontszolgálatra. Megkapták ugyan a hathetes alapkiképzést, de ezek után reptéri, kikötői, vagy laktanyai szolgálatra voltak beosztva, ahol ugye kényelmes körlet és meleg vacsora várta őket. Ezzel szemben fehérbőrű jenki társaik olyan szerencsések voltak, hogy a kiképzést követően máris mehettek hullani a golyózáporba, mint az őszi légy. Micsoda mázlisták…

Komolyan mondom, hogy nem értem ezt a videoklippet. Majd nemsokára kifejtem, hogy miért. Fekete Dávid személye sokak számára ismeretlen lehet, ezért elárulom, hogy ő a Megasztár 4. szériájának kurvanagy vesztese. Ugyanis a párbajban felülmúlta (zenekedvelők számára inkább alul, de ez mellékes) őt az örökös tinikedvenc Király Viktor. Róla nem érdemes túl sok mindent tudni, ugyanis hamarosan ő is terítékre kerül majd itt, máskülönben meg magánéletileg is elég nagy súly nehezedik szegény srác vállára hiszen az ő nővére az a bizonyos Király Linda aki még a Himnuszt sem tudta elénekelni egy fellépésen pár éve (azóta ha értesüléseink nem csalnak Amerikában él, hmm...). Fekete Dávid a zenei tehetségkutatóban csupán a második helyezet lehetett de ez nem tántorította el attól, hogy felfedezze magának a zenei pályát. A Wikipedia szerint Dávid műfajai a következők: R&B, Soul, Funk, Pop, Opera – ez egy elég érdekes összeállítás de hogy mindezen műfaj korlátai között Dávid megfelelően helytáll-e, döntsétek el Ti. Következzék hát a beharangozott videoklipp majd utána egy kicsit boncolgatom még az említett fiatalembert:

Komolyan mondom, hogy tényleg nem értem ezt a videoklippet. Dávid barátunkat az elején csuhás alakok vonszolják, vélhetően bele is löknék a Dunába, hogyha hősünk nem térne azonnali módon magához és lópofájával rácsodálkozna a világra. Innentől fogva a hangulat a tetőfokára hág. Megjelennek a kicicomázott leánykák akik Dávidot egészen biztosan a rosszra akarják csábítani de Dávid okos ember (és házas), ezért ellenáll a kísértésnek. Láthatjuk őt egy székhez láncolva is amint nagyban szabadulni próbál. A trikója több helyen kiszakadt, valószínűleg a csuhások megdolgozták egy kicsit a leláncolás előtt (rossz az aki rosszra gondol...). Snitt, és Dávid már partyszemcsiben parádézik, pont mint SP avagy a múltkor bemutatott VV Béci. Kérem szépen, én itt elveszítettem a fonalat. Nem igazán értettem meg a két világ (fantázia és valóság) ilyen mérvű és legfőképpen így, ilyen puritán módon történő bemutatását de lehet, hogy a hiba az én készülékemben van. Mindenesetre a koreográfia hagy némi kívánnivalót maga után, dacára annak, hogy a stylist jól dolgozott: a ruhák, a berendezés és kiegészítők mind a helyükön vannak – éppen csak nem áll össze az egész. Az alkotás végén a csuhás alakok a porba hullanak, átadják magukat az enyészetnek. Dávid szegény, pedig ott marad a székben. Leláncolva. Tán az idők végezetéig. Ennyi lenne a videó vizuális része, kicsit térjünk át magára a zenére is. Dávid hangján még lehetne csiszolni, bár már így is fényévekkel maga mögött hagyja a minap bemutatott AFC énekesét. Szerencsére az autotune-ból is jócskán visszavettek, ugyanakkor ez a komolyzene/pop-rockzene egy elég ingatag talaj, sokan elbuknak rajta. Dávidnak sem sikerült helytállnia. A rockzenét az opera és úgy összességében a komolyzene műfajával keverni csak igen kevés előadónak működött, de esélytelen, hogy a műfaj feltámasztásában pont egy hazai kis üdvöske fog segédkezni. A Queen már lecsengett, pedig élen jártak ebben a témában. A Muse jelenleg az egyetlen valamirevaló képviselője eme zenei masszának, aki nem hisz nekem az hallgasson bele a 2009-es The Resistance albumba. Visszatérve Dávidra: említettem a két világ (fantázia és valóság) összemosását. Talán még maga az előadó sem tudja pontosan, hogy melyik irányba akar elindulni. Popzene avagy komolyzene? De hogy a kettő együtt számára kicsit sem lesz életképes, az már most borítékolható. Véleményeket a dalról kommentekben várunk.

Mivel csütörtökönként általában itthon vagyok és a legkülönfélébb módszerekkel próbálom magam rávenni a tanulásra (innen is a nyavalyatörést a marketingbe!) gondoltam felnézek már Facebookra, hátha ráakadok valami elmés kiírásra. Az olyanok felett, hogy ''mikor megyünk már haza?''/''megint irodalom, fuuu'' én speciel azonnal átsiklom azonban ma délelőtt találtam egy igazán elmés kis kiírást amit muszáj megosztanom veletek:

Következtetéseket majd mindenki vonjon le saját maga. A probléma az, hogy a Facebookon már tényleg bármit (bármit!) meg lehet osztani, szerintem ha olyan képek kerülnének fel amelyeken egy, a vegetáriánus életmódra áttért hegylakó épp szájbaszexuál egy ivartalanított muflont, a Facebook gárdája akkor sem tenne semmit. Akik régóta jelen vannak már a különféle közösségi oldalak életében azok biztosan találkoztak már pikáns, erotikus képekkel. Az semmi, kérem szépen! Bizonyára néhányan emlékeznek még, hogy mi hányszor feltúrtuk a Myvip legrejtettebb zugait megfelelő posztalanyok után kutatva, és bizony a szex közben pózolás, szexuális pózban történő magamutogatás, avagy a mára már általánossá vált tükörben ribanckodás mind-mind terítékre kerültek, ugyanis gyakran fedeztünk fel ilyen képeket és osztottuk meg őket itt. Nehogy azt higgyétek, hogy prűd lennék de mindennek megvan a maga helye. Nem a Facebooknak kellene lennie annak a helynek ahol az ember a legjelentéktelenebb, mások számára legkevésbé sem érdekfeszítő dolgokat megosztogatja. De mégis ilyen hellyé vált, köszönhetően az olyan alakoknak mint jelen poszt főszereplője. Akiről egyébként további képek megtekinthetők a Folytatás után.

Az időjárás eléggé visszavett, odakinn esős, borongós, igazi őszi idő van. Ősszel támad a depresszió is (persze csak azok ellen, akik hajlamosak rá). Ilyenkor a levertség, a fáradtságérzet, a ''semmihez sincs kedvem'' hangulat előbukkanhat mindenki bensőjében. A kicsit szomorkásabb albumok hallgatása ebben az évszakban szinte kötelező (hiszen mégsem a nyár slágereit fogjuk újra és újra elővenni, nemigaz?). Mivel mint már többen is említettük a napokban (sajnos teljesen jogosan) a próbaidőseink s cikkíróink jelenleg még életjelet sem adnak magukról ezért kénytelenek vagyunk mindent összekaparni, hogy meglegyen legalább a napi minimális posztmennyiség. Én sem vagyok itthon egész nap a hét folyamán de pár posztra szerencsére jut időm, energiám. Aki régi olvasónk, az biztosan találkozott már az Anti Fitness Club elnevezésű formációval jelen hasábokon. Sokszor említettük meg őket egy-egy emós poszt alkalmával, sőt, én speciel teljes posztokat is szántam zenéjük bemutatására. Jelentem mindenkinek, hogy amit akkor megjósoltunk (vagyis hogy lassacskán szépen eltűnnek eme alfahímek a süllyesztőben) még nem következett be de már jó úton haladnak afelé. Legújabb videoklippjük egy szerelmi csalódást vetít elénk, a főszerepet a zenekar frontembere játssza. Alakítása komolyan vetekszik a Jóban/Rosszban szereplőgárdájának legalulképzettebb tagjaival és szemfüles olvasóink (akik végig tudják nézni eme klippet) szembesülhetnek azzal, hogy mennyire nehéz dolog a dalszövegírás folyamata:

Hősünk kesereg, emészti magát, levetkőzik (a sok tetoválás rajta már egyenesen undorító), álmodik és végül megérkeznek hozzá a barátai is (a zenekar többi tagja) akikkel vidáman eliszogatnak. Bort. Mert az férfias pia. A végén természetesen megszületik a teljes dalszöveg is és együtt indulnak el az éjszakába. Ennyi lenne a klipp lényegi része. Hozzáteszem, ilyen szöveget még az alsó szomszéd Gyuri bácsi 13 éves kisfia is össze tudna dobni, ha sikerülne kirángatni a konzol elől. A fájdalmat leírni pont annyira nehéz mint dalba önteni, az AFC mégis ezzel próbálkozott. Mindenki döntse el maga, hogy a kísérlet sikeresnek bizonyult-e. Nekem az a véleményem, hogy dicsérendő dolog az egy szál akusztikus gitárral előadott háttérzene, ugyanakkor a frontembernek olyan idegesítő hangja van, hogy azzal embert lehetne kínozni (ki tudja, talán a kormány már ki is nézte magának az említett fiatalt). De ez a zenekar az Anti Fitness Club. Tinibálványok. Szinte látom magam előtt ahogyan egy vidéki koncerten a dalt hallgatva a sok száz tinilány könnye a sárba hullik miután a fekete szemfestékbe mely arcukon leledzik vékony kis sávokat szelt. Fiúk, lányok, fiús lányok és lányos fiúk keze mind-mind ökölbe szorul. Ők is átélték már ugyanezt az érzést. Törnek a körmök és a fekete szívek. A frontember a színpadon szintén a könnyeivel küszködik. Aztán mindenki egyszerre énekli a refrént. Együtt hullámoznak. Tökéletes a harmónia a kis fellépésen. És még a lángos is olcsó.

Éppen a Youtube-on nézelődtem, amikor megakadt a szemem a következő címmel ellátott videón: ''Egy nehéz nap éjszakája Fluorral''. Nem is a pillanatnyi düh vörös köde ereszkedett szemeimre amiért a nagyot mondó cím a The Beatles: A Hard Day's Night c. művét lopja, hanem a kíváncsiság lett úrrá rajtam mert nagyon érdekelt, hogy vajon miért lehet nehéz egy ünnepelt celeb éjszakája. Gondolom nem váltott műszakban húzza az igát (a tinilányokat annál inkább), úgyhogy érdeklődve kattintottam a Play gombra. Fluor Tamás egy pöcs, de komolyan. Kár kertelni, ez a gyerek maximum azoknak jön be akiknek kurvára fogalmuk sincsen pölö sem a The Beatlesről, sem John Lennonról, sem Mick Jaggerről, sem Szécsi Pálról, sem David Bowie-ról, sem Szűcs Krisztiánról, sem Prince-ről, sem Brian Enoról, sem Kurt Cobainről, sem Lovasi Andrásról, sem Liam Gallagherről vagy Damon Albarnról, esetleg Thom Yorke-ról. Ha ezek közül neked egyetlen előadó sem ismerős, akkor valami hiba van a készülékedben. Fluor tucatzenét készít, tucatembereknek akik természetesen lájkolják őt minduntalan és néha még a lemezeit is megveszik (kész csoda ez 2011-ben!) de a fellépésein mindig ott csápolnak. Így történt ez a VOLT Fesztiválon is (bár nem tudom melyik idióta rendezvényszervező hívta meg Tomit oda). Tinilányok seregei lepték el a jobb sorsra érdemes placcot. Készült egy videó is, amiben valami alkesz, utcáról összekapart riporter jópofizik és interjúvolja meg Fluort és a többieket. Lessétek meg:

Véleményt nyilvánítani a látott képsorokról én már nem is merek. Aki végignézte a videót (nem olyan rémisztően hosszú, na) az tökéletes képet kaphatott arról, hogy mennyire lehet sztár idehaza egy tudását tekintve bőven a béka bizonyos hátsó fertálya alatt elhelyezkedő alak. Fluor leghíresebb dala a Mizu, amelynek dalszövegét már nem egyszer elemeztük ki mi magunk is jelen blog hasábjain. Nem mellesleg a dal ráadásul bizonyítottan lopott, hiába próbálta kimagyarázni magát a művész úr. Ennyi erővel én is újraértelmezhetnék egy régebbi klasszikust (de nem cover szinten, hanem egy az egyben lenyúlva az eredetit), majd kidumálnám, hogy én csak megragadtam a dal lényegi részét és átültettem a mai kor elvárásait kiszolgáló formátumba. A nagy lófaszt! Loptad! – mondaná erre néhány zeneszakértő és bőven igazuk is lenne. Említett szakértők a tini-ikon, Fluor slágerénél is feltűntek, vádolták őt de Tamás nem hallgat az ilyesmire, inkább újabb fellépésre indul valami kis községbe amely még épphogy ráfért a térképre. Az egója legyőzte, a kritikát nem hallja/látja már meg és ha netán mégis elkeserítené valami akkor majd a rajongói helyrebillentik a lelki békéjét. A 21. században él, talán már kicsit túl is nőtt azon. A lájkokra lájkokkal válaszol, az üzenőfalát fél óránkénti időközönként frissíti. Neki bejön ez a szitu, pont úgy mint a 11-től 16 évig terjedő korosztálynak is (ha ennél idősebb fejjel rajong valaki Fluorért, az sürgősen nézesse meg magát a háziorvosával). Kivételek természetesen mindig akadnak, de tény, hogy a jelenkori fiatal generáció elbaszott egyedei imádják Fluor Tomit és maguk alá pisilnek ha meghallják élőben a Mizu-t. Okostelefonnal járkáló zombik. Srácok én azt hittem, hogy ennél már nem lehet lejjebb de VV Béci bebizonyította, hogy mégis. Mi minden jöhet még ezek után? Véleményeket a videóról és úgy cakk-pakk a magyar zene mai állapotáról kommentekben várunk.
 

Ha az ember igazán kitartóan kutat az internet legsötétebb zugaiban, akkor bizony könnyedén rábukkanhat olyan szörnyűséges maszlagokra mint például VV Zsófika Rágógumi c. műve (amit most csak azért sem linkelek be) avagy a nemrégiben a blogra kitett Veterans elnevezésű duó, akik már tényleg az otthoni zenekészítés legalját képviselik. De ha nem is merülünk el nyakig az ilyen igénytelen mocskok világában, akkor is az arcunkba tolják őket néha. Így történik ez jelenleg a ValóVilág4 egyik üdvöskéjével, VV Bécivel is. Hála a marketingnek, promózzák rendesen a maffiabetegségben szenvedő srácot – internet, tévé, satöbbi. Ugyan a VV4 lecsengett már (hiszen éppen a VV5 fut, eleddig csupa Duna-érett példánnyal) de a benne szereplő jómadarak bizony még nem tűntek el a süllyesztőben. Bár ez is csak idő kérdése, emlékezzünk csak vissza arra, hogy kik is szerepeltek a legutóbbi Csillag születikben, avagy Megasztárban – nekem így hirtelen senki sem ugrik be. Tehát Béci igazi celeb lett, lájkolják is őt rendesen a tinilányok meg a szintén maffiabetegségben szenvedő telepi haverjai. Kevesen tudják, hogy említett úriembernek bizony van már zenei (khmm...) múltja, hiszen a Young G produkcióval már a villába való beköltözés előtt is megmutatta, hogy mennyire távol áll tőle az igényes zene műfaja. De mivel a fél ország csak a tévében való szereplés után ismerte meg őt, ezért borítékolható volt, hogy hamarosan kijön egy klipp VV Béci néven is. És lám, meg is érkezett. Tekintsétek hát meg:

Kérdésünk az lenne, hogy ki hány darab (nem, nem Fila-táskát) nem raj egyedet számolt meg a klippben? A jutalom 52 darab használt BKV-jegy. Az elmés dalszöveg már tényleg csak a hab a tortán. Béci előszeretettel lop Fluor-tól (aki a leghíresebb számát szintén lopta, micsoda ördögi kör) és az olyan Facebook-os szállóigék mint a Bökj, avagy a Lájkolj szépen a papírra kúsztak a 21. század ZS-kategóriás dalszövegírójától. A zenei alap igénytelen, a VIVA-n nyomatott amcsi klippek 90%-a ilyen alapokat használ, az autotune pedig legalább annyira kötelező mint egy péntek esti parti előtt a farzsebbe csúsztatott óvszer. Visszatérve a dalszövegre: Béci azt mondja a klippben, hogy ha klikkelsz rá akkor nem hagyja abba a partizást. Nosza, klikkeljetek rá és akkor ez az identitászavaros celeb Karácsonyig a táncparketten marad. A mozgás mindenkinek jót tesz, nem igaz?

Előszó:

Közös poszt következik most, amelyet Kulturbarbár kollégával együtt írtunk meg. Jelen pillanatban a poszthiány az, ami kétségbeejtő de azok a törzsolvasók akik egy/másfél évnél régebb óta követik a blogot biztosan emlékeznek rá, hogy mindig kilábaltunk a ''kevés poszt problémája'' gödörből és elvitathatatlan tény az is, hogy az Agyiszint legnagyobb látogatottsága tavaly ilyenkor, vagyis az őszi-téli szezonban volt. Jelen posztban nem egy identitászavaros emó, egy maffiabetegségben szenvedő cigány, avagy egy üzenőfalra kibiggyesztett okosság lesz, hanem egy kicsit átfogóbb kép arról ami visszatérő téma ezen a blogon. A ValóVilág5 elindulásával szeretnénk egy kicsit jobban megpiszkálni a média bőre alatt lévő réteget, úgyhogy Kulturral összehoztunk nektek egy posztot amelyben a mi véleményeinket olvashatjátok a műsorokról, csatornákról, és ezek fiatalokra (vagy épp öregekre) gyakorolt hatásairól. Mikor a poszt még csak kezdeti stádiumban leledzett, már akkor tudtam, hogy Kulturral kell megbeszélnem, hogy írjon hozzá hiszen – mint sokan tudjátok – ő a TVSzenny blogon is aktív szerkesztő. Borítékolható volt tehát, hogy ha a média degeneráló hatásairól szeretnék írni, akkor az ő segítségét fogom igénybe venni. Előre szólok, hogy hosszú poszt lesz és közel sem poénos/humoros formában tálalva. Ez nem egy újabb Fila-táskás böszmeség, vagy egy 3 képes rajos/emós poszt – ez most kettőnk véleménye arról a sok szarról amiket Te is nap mint nap láthatsz, ha bekapcsolod azt a kis készüléket ott a fal mellett. Hosszú poszt lesz. Aki baszik az ilyesmit elolvasni az már jobb ha bele sem kezd. Különben is, mindjárt kezdődik a Jóban/Rosszban. Aki viszont a tévéjét már szinte csak porfogónak használja, fogalma sincs, hogy ki az a VV Alekosz és úgy cakk-pakk hányingert kap attól a sok mocsoktól ami a varázsdobozban megy, nos, őket tárt karokkal várjuk.

EZ MÁR VALAMI, TOVÁBB OLVASOM!

Szép estét, mindenkinek!

Egy elfeledett levél következik most, amit annak idején nem volt időm közzé tenni. Kocsonya kolléga elmentette nekem a központi postaládából de aztán csak itt porosodott a gépemen és a minap bukkantam rá, mikor a ''Bloghoz'' elnevezésű mappámat rendezgettem. Láttam, hogy nem egy olyan félkész vagy éppen teljesen kész poszt akad még amelyeket elfelejtettem kitenni annak idején és Csucsu1111 olvasónk elhagyott ipartelepes képeinek is csak a felét pakoltam ki a blogra tavasszal.

Idővel természetesen pótolom a hiányosságokat, most azonban álljon itt eme elfeledett levél, több mint 1 hónapos csúszással közzé téve. Ezúton is elnézést az írótól, a jövőben nagyobb figyelmet fordítok a beküldött levelek időbeni publikálására.

Az Élet, amely acélbetétessel rúg beléd

2007. Szerintem akkor kezdődött minden visszafordíthatatlanná válni. Egy napon, 2007-ben bejelentették a szüleim, hogy elválnak és már a szükséges papírok is kitöltésre kerületek. Elmondták azt is, hogy lassan el kell döntenem, hogy kivel maradok. Hogy milyen napon történt, délelőtt volt-e vagy délután, vagy, hogy milyen volt az idő arra sem emlékszek, csak az jut erről az egészről az eszembe, hogy bejöttek a szobámba, illetve csak az anyám - az apám kicsit hátrébb állt - és elmondták, hogy elválnak. Én a számítógép előtt ültem és csöndesen tudomásul vettem, hogy az élet, amit eddig éltünk, már nincs többé. Összetört, mint egy tükör vagy millió darabra szakadt, mint egy öngyilkos merénylő. Megszűnt létezni. X óra Y perckor még létezett, de X óra Y+1 perckor már nem.

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy hercegnő, a neve Aranyhaj volt. Aranyhaj egy nagyon magas, égig érő toronyban lakott, messze az emberektől, teljesen elzárva a külvilágtól. Egyetlen barátja csak egy kis gyík volt aki hihetetlen módon beszélni is tudott, ezért állandóan beszámolt Aranyhajnak arról, ami a világban folyt. Így szerzett tudomást a hercegnő olyan dolgokról, amelyekről kedvenc kis gyíkbarátja nélkül sohasem tudott volna. Szürke hétköznapok peregtek egymás után, az unalom szinte fojtogatta a hercegnőt. Levágyott a toronyból, le az emberek közé. A sötét családi titok amelyet csak sejthetett, bizony egyre inkább előtérbe került. Ugyanis Aranyhaj gonosz nevelőanyukája - aki minduntalan azt hangoztatta a hercegnővel, hogy ő a vér szerinti lánya - annak idején elrabolta az akkor még csecsemő korban lévő gyermeket és az éj leple alatt a felhőkig magasodó toronyba sietett vele. Mindennek a fő oka az volt, hogy Aranyhaj egyetlen aranyló hajszála elegendő volt ahhoz, hogy a vén, gonosz banya főzetet készíthessen belőle melynek segítségével újra megfiatalodhat. Minden hétvégén csent egy hajszálat a kis hercegnőtől és boszorkánykonyhájában a fortyogó üstbe hajította, majd jóízűen felhörpintette a főzetet. Bőre akkor hirtelen kisimult, ráncai eltűntek, ősz haja világosszőkévé vált. Aranyhaj gyakran rácsodálkozott ezekre a változásokra, de mivel nem ismerte a teljes igazságot, ezért nem tulajdonított nekik nagy jelentőséget. Azt hitte ez normális. Különben is, sokkal jobban lekötötték őt a mindennapos élet piciny csodái, mint például a napfelkelte, a szivárvány, a nyári viharok tombolása, avagy a csillagok ragyogása odafenn, a sötét éjszakai égbolton.

A társaság utáni vágy és az unalom fojtogató érzése odáig vezette, hogy egy borongós őszi reggelen megpróbált megszökni a toronyból. Leosont az igazak álmát alvó banya mögött és megpróbálta kinyitni a bejárati ajtót. A kis gyíkbarátja sürgette őt, de Aranyhaj túl nagy zajt csapott a zár bíbelődésével, és a vén banya felriadt. Leteremtette a kis hercegnőt amiért ki akart szökni a biztonságot jelentő torony falai közül de legbelül érezte, hogy a lány vágyait ki kell elégítenie. Aranyhaj szobafogságra ítéltetett de a gonosz banya szíve megenyhült és álruhát öltve a városba ment, megfelelő ajándékot keresni szeme fényének. Nem is kellett messzire mennie, hogy megtalálja azt, amit tökéletesnek vélt. Nagy örömmel csörtetett haza gyufaszál lábain és toppant be a hercegnő szobájába. ''Nézd, mit hoztam neked!'' - harsogta. Aranyhaj először hinni sem akart a szemének. Sosem feltételezte volna, hogy egy ekkora ajándékot kaphat. Egy ilyen tárgyat, amelyről csak a kis gyíkbarátja mesélt neki minduntalan és amely borzasztó nagy jelentőséggel bír a kinti világban. Remegő kézzel bontotta le a csomagolást és szemei könnybe lábadtak mikor először felpróbálhatta drágaságát. Amely nem volt más mint egy...